Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-03 / 1. szám
2 SZÍNEK Y A RALJA 1905. január 3. Olvasóinkhoz. Lapunk mai számával a második évfolyamba lép. Egy éves múlt áll hátunk inegett, mely idő alatt minden igyekezetünk oda irányult, hogy beváltsuk azon ígéreteket, melyeket egy évvel ezelőtt lapunk beköszöntő számában tettünk. Lehet, hogy | nem váltottunk be mindent, a mit ígértünk, lehet, hogy nem tudunk megbirkózni mindazon akadályokkal, melyek vállalkozásunk elé gördültek. Mindenesetre azonban némi önérzettel mutathatunk rá, hogy e szerény lapnak sikerült egy rövid év leforgása alatt polgári jogot nyerni ama körben, melyre pnüködése kiterjed, sikerült elnémítani azon mosolyokat, melyekkel az keletkezése idején találkozott. Minden szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy egy rövid év leforgása alatt, némi szolgálatot tettünk a közügyeknek, pótoltuk némileg a hiányt, melyet e lap megjelenése előtt éreztünk. Szóvá tettük mindiga közérdekű napi kérdéseket, nemcsak mi adtunk kifejezést felfogásunknak, de e lap hasábjai nem egyszer ütköztek össze az ellentétes vélemények, nem egyszer keletkeztek eszme-harcok, melyek a megvitatott ügynek csak előnyére szolgáltak. Mi, kik a lapnak vezetői voltunk, igyekeztünk megfelelni az elénk tűzött feladatoknak, de kétségtelen, hogy legjobb igyekezetünk is meddő marad vala, hanem találkozunk olvasó közönségünk szellemi támogatásával. Midőn most az elmúlt év eredményeire visszatekintünk, úgy a jövőben is igyekezni fogunk, hogy a lap betöltse azon szerepet, melyet betölteni hivatva van. Kérjük mindazokat, akik eddig cikkeikkel lapunkat felkeresték, ne tagadják meg a jövőben sem tőlünk jóakaratukat és ne tagadják meg a közérdekű ügyektől, melyeket írásainkban szolgáltak — érdeklődésüket. Ezt nem a magunk nevében kérjük, de kérjük azon cél érdekében, melynek szolgálatába mi is szegődtünk. Felkérjük továbbá szives olvasóinkat, hogy az előfizetést a jövő évre megújítani szíveskedjenek. Elöfizetési ár: Egész érre . . . . ti. — K Fél érre ...................................3. — K Ne gyed évre . . . l.őO K A szerkesztőség. HÍREK. Uj prelaíusok. X. Pius pápa a szatmári egyházmegye százados jubileuma alkalmával újabban kinevezte pápai prelatusoknak: Pemp Antal prépost-kanonokot, Lessenyey Ferencz mesterkanonokot és Szabó István püspöki irodaigazgatót. Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Esz- tegár László huszti járásbirósági írnokot a helybeli járásbírósághoz Il-od segédtelekkönyv- vezetővé nevezte ki. Eljegyzés. Tohatán György végzett g. kath. i papnövendék f. hó 9-én, hétfőn tartja eljegyzését Brebán Miklós sikárlói g. kath. lelkész I kedves és bájos leányával: Sylviával. Az eljegyzést családi körben fényes lakoma követi. Eljegyzés. Dr. Lengyel Zoltán ügyvéd, országgyűlési képviselő a „Független Magyarország“ szerkesztője a napokban eljegyezte Szatmáron Lengyel Olga kisasszonyt, Lengyel Imre kereskedő leányát. hálás köszönetét mondunk e szives támogatásért, köszönetét mondunk lapunk előfizetőinek, kik igyekezetünket érdeklődésükkel kisérni szívesek voltak. Kérjük továbbra is e támogatást, magunk részéről pedig Ígérjük, hogy mint a múltban tettük, Áthelyezés. A pénzügyminiszter Szász János pénzügyőri biztost hasonló minőségben Szatmárra helyezte át. A 7-iki bál. Nagyban folynak az előkészületek a január 7-iki református bálra, a farsang első táncmulatságára, mely igen fényesnek ígérkezik. A buzgó rendezőség mindent elkövet a táncmulatság sikere érdekében, ami bizonyára felszólítottam, hogy a Rottenbilíer utcában szedje fel az úttest faburkolatát. Az három napig tartott; egy ember se kérdezte, hogy ki adta az utasítást. Már hozzá voltak szokva ahhoz. A fakövezetet eladtam, - majdnem tiz waggon volt - nagyszerű üzlet. Egy másik ízben ismét egy villát loptam el. Ez alkalommal megfordítva csináltam a dol- : got. Elmentem a tanácshoz és a tulajdonostól i hoztam egy »írásbeli« jelentést, hogy lerombol- j tatja a villáját. Először is elvitettem az összes | bútorokat és leromboltattam az épitészszel a házat. A mint a tulajdonos a tengeri fürdőből visszaérkezett, egy óra hosszat járta be a vidéket kocsin és kereste a villáját. Azután elfutott a rendőrséghez és kiabálta: „Lopást jelentek fel — ellopták a villámat!“ Ezt az embert az őrültek házába zárták. Akkoriban az összes újságok Írtak róla, úgy-e elég érdekes életrajz ? Utoljára Reichenbergben önkéntes tűzoltó voltam. Egy Ízben ünnepélyt rendeztünk, amely egybe volt kötve tűzoltó gyakorlattal. A kapitányunknak egy egészen uj, finom asbest-ruhája volt. Tévedésből ezt is petróleummal öntöttem le és meggyujtottam. Mindjárt gondoltam, hogy az- asbest nem ér sokat. Egy kissé későn fogtam az oltáshoz • - és e miatt halálra Ítéltek. A tett elkövetésénél alkalmazott nagyfokú brutalitás miatt, nem volt enyhítő körülmény. Egészben véve tizenkét forintja volt, - mondom önnek, nehéz az élet, minden rongy üzletnél kell valamit kockáztatni. Az újságírónak forgott a feje, ceruzáját cipője talpán élesítette, mintha jelen se lett volna és akadozva kérdezte: „Melyik az Ön kedvenc Írója?“ . . . nem fog elmaradni s e bál egyike lesz a vidék legsikerültebb mulatságainak. Megfog jelenni azon nemcsak a helybeli közönség, de a vidék egész intelligenciája is. Reméljük, hogy az idei siker sem fog a tavalyi mögött maradni. Telekkönyvi vizsga. Fodor József helybeli járásbirósági Írnok és Mikó Lajos dijnok a telekkönyvi vizsgát jó sikerrel letették a debreceni kir. táblánál. Kasszabetőrés. 1904. évi december hó 29-én éjjel betörtek a helybeli adóhivatalba. Tóth Károlynak szomszédos telkén felállított létra segítségével ablakon keresztül hatoltak be a tettesek az adóhivatal pénztári szobájába, ahol aztán nagy apparátussal hozzá fogtak a nagy két ajtós Wertheim szekrény felfeszitéséhez. Két nagy lyukat vágtak a pénzszekrény ajtaján a két mellékzár körül és épen a főzár feltöréséhez fogtak, midőn a Tóth Károly udvarán keletkezett zaj megzavarta a Papakoszták munkáját, Tóth Károlynak ugyanis megellett egy tehene, mely keserves bőgéseivel felköltötte a házbelieket, a kik kimentek az istóllóba. A betörők azt gondolván, hogy őket üldözik, elmenekültek anélkül, hogy műveletüket befejezhették volna s anélkül, hogy a W.ertheim szekrényből, melyben 30.000 korona készpénz, sok értékpapír, váltóürlap és bétyeg volt — valamit is elvihettek volna. A csendőrség rögtön másnap reggel hozzáfogott a tettesek kinyomozásához. A gyanú Pilát János ujíalusi lakos és egy társa felé irányult, kiknél a csendőrség több fúrót, feszitő vasat és egyéb betörésre alkalmas eszközt talált. A két egyént a bik- szádi csendőrőrs letartóztatta és január elsején bekísérte a helybeli járásbírósághoz, ahol Kauten Miklós vizsgálóbíró azonnal kihallgatta őket tagadták a terhűkre rótt cselekményt és azt állították, hogy a náluk talált eszközöket kút fúráshoz használták. Minden körülmény arra vall, hogy a két letartóztatott egyén követte a betörést, kétségtelen, hogy a vizsgálat során, mely erélyesen folyik, sikerülni fog a tettesek bűnösségét megállapítani, kiknek egyike Pilát János már nagyon szép rekordot ért el a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmények terén. Már 17 évet töltött különböző czimen íeg.y- házban, ami egy ujfalusi embernek is becsületére válik. De lelkét sok olyan cselekmény is terheli, a melyekért nem érte utói a büntető igazság keze. Mint értesülünk, az adóhivatal pénzszekrényét páncél betéttel látják el, ami annál is inkább kívánatos, mert ez már nem a legelső betörési kísérlet, melyet a város legtartalmasabb Wertheim kasszája ellen intéztek. Gyászrovat. B.okász Lajos, ügyvéd, föld- birtokos vármegyei bizottsági tag 1904. évi december hó 26-án 86 éves korában Szinérvár- alján meghalt. A nagy műveltségű és kedves Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és az őr visszajött a szelettel, ízlésesen volt garnirozva. Mögötte bejött Fabichler családja, hogy elbúcsúzzék a családfőtől. „Jónapot“ kiáltotta erős testalkatú felesége előre nyomulva, „hogy megy a dolog? Gyönyörű szeletet kaptál, csak edd tneg hamar, mert külömben kihűl. Addig is mesélek valamit. A Marit, tudod a Marit, a cselédet ki kellet dobnom, minden este ott ácsorgóit az udvaron az a fehér nép és a többi cselédeknek mesélgette, hogy nem vagyunk elég finomak, hanem ilyenek meg, amolyanok és hogy ő bizony táraságoknál is szolgálhatna. Ilyen szemtelenség; nem vagyunk eléggé finomak. Aztán a házi ur is ott volt nálunk, az meg stájgerolni akar bennünket, mert vaiahonnét neszét vette, hogy most beváltják az életbiztosítási kötvényedet, de én megmondtam neki a véleményemet ennek a . . .“ Fablichier félbeszakította őt egy előkelő kézmozdulattal: „Nem hallgatsz! Nem látod, hogy vendégem van ? Engedd meg, hogy bemutassam neked dr. Pranter barátomat, - ez a feleségem. Az élet örömeit és bajait osztotta meg velem ez a nő. Ez itt a Juci, a legidősebb gyermekem. Szép lány ugye? Nem kell olyan félénknek lenni; nagyon jó lány, az én nevelésem. Ugy-e Juci? Légy jó és segíts anyádnak, hogy takarékba tehessen egy kis pénzt, csak szorgalmasan sétálni és a mi fő, csak jobb publikummal érintkezni; érted? Csak semmi ideális szerelem, az élet nem regény! Ez pedig a legfiatalabbik, — nem mész el a szelettől, komisz kölyök kiáltott fel, olyat ütök rád, hogy — no de külömben jól van, nem akarlak ma bántani. Gyere ide Pista — okos fiú ez a Pista — szintén dr. lesz belőle. akadt! Mert én vagyok az igazi! Hires ember vagyok, engem már többször lefényképeztek, mint az orosz trónörököst. Nem szeretek magamról beszélni, hanem az ön kedvéért megteszem. Tudja, Ön nagyon hasonlít egy collegámhoz, a kivel együtt ültem Illaván. Igazán! éppen úgy nézett ki mint Ön, nyúlánk,^ magas, és okos ember volt az! Tehát írjon: Érdekes gonosztevő typus. Az átlag nagyságon felül. Született gonosztevő. Megkövetelem, hogy ezt megírja, mert abban az összes törvényszéki orvosok megegyeztek. — Nagyatyám bankdirektor volt, atyám pedig rendőrtisztviselő, erősen kifejlett homlok, szúró tekintet. Huszonhétszer voltam elitélve, négyszer megszöktem, de mindig hoppon vettek, vagyis népiesen kifejezve a rendőrség elfogott. No látom kedves Dr. úr, Önnek nincsen elég nyelvismerete. Kedves fiatal ember, ez egy szenzátiós cikk lesz! Látja én a nevelésnek vagyok áldozata. Én azelőtt kövező mester voltam, mig egy verekedés miatt ki nem utasítottak. És pedig Kis-Denevérbe. Miután pedig ott még a járdákat sem kövezték, lopnom kellett. Loptam pedig első ízben egy kutyát, komisz dög volt az; Ön még 5 Irtot sem adott volna érte. No gondoltam magamban, ha megcsípnek kapok legföljebb 14 napot „vétség“ miatt. Igen, lenét! Mindjárt az első bűncselekménynél volt pechem. Az a kutya egy egész művész volt. Hisz nagyon érdekes mutatványt tudott és 300 írtba került. Egy évet kaptam lopás „büntette“ miatt, tekintettel az enyhítő körülményekre. így lettem én szokásos gonosztevő. Két ízben egészen jó üzletet csináltam. Első ízben elloptam Budapesten egy utcát. Elmentem a vállalkozóhoz és a tanács nevében