Szinérváralja, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-03 / 1. szám
1905. január 3. SZINÉRVÁRALJA 3 modorú öreg ur halála nagy részvétet keltett. Temetése december 28-án volt. — Pelle Aurél remetemezói g. kath. lelkész, vármegyei bizottsági tag 1904. évi deczember hó 26-án 43 éves korában meghalt. Hivatása teljesítése közben házszentelés alkalmával szivszélhüdés következtében halt meg élete delén a viruló egészségű férfi. A közszeretetben és tiszteletben álló lelkész tragikus halála az egész környéken óriási részvétet keltett. Temetése december 29-én volt, melyen Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás és nején kívül nagyszámú gyászoló közönség vett részt. Elhunytét özvegye Szabó Erzsébet és 6 árvája siratja. Dr. Kaba Tihaméz lapunk szerkesztője unokabátyját gyászolja ar elhunytban. A vármegyei bizottsági tagok választása december hó 29., 30. és 31-ik napjain ment végbe a szinérváraljai járásban. Megválasztattak: Szinér- váralján: Fényes Béla és Uray Bertalan; Remetemezőn: Ujfalussy Lajos, Szabó János, Pap Kálmán és Jesenszky Béla; Barlafaluban: Neupaucr János; Avasujvárosban: S. Orosz Áron; Kőszegremetén: Baudisz Jenő, Már Ferencz; Koinorzánban: Majos Károly, Rooz Elemér dr.; Erdőszádán: Komoróczy Lajos, Nyisztor Ignácz. Gyászhir. Bencsik István, a nagybányai ev. ref. egyházmegye főesperese december 29-én Nagypaládon hirtelen meghalt, 71 éves korában. Január 1-én d. e. 10 órakor temették el. Bencsik egy negyed századon át állott a nagybányai egyházmegye élén és nagy népszerűségnek örvendett. Választási mozgalmak. Úgy látszik már megyeszerte megindultak a képviselőválasztásra vonatkozó kombinácziók. így Szatmár város képviselőjéről, Hieronymi Károly miniszterről azt hiresztelték, hogy a szatmári mandátumra nem reflektál és Pozsonyban akarja magát megválasztatni. Mint most értesítik lapunkat, ez a kombináczió minden alapot nélkülöz, mert a miniszter csakis a szatmári jelöltséget fogja elfogadni. - A nagykárolyi kerületben erősen tartja magát a hir, Hogy gr. Károlyi István, mint 1848-49-es függetlmségi és Nagy László alispán, mint kormánypárti _ jelölt fognak megbirkózni a mandátumért. — Állítólag Mátészalkán is lesz ellenjelö'tje Jékey Zsigmondnak, a kerület jelenlegi függetlenségi párti képviselőjének, dr. Barthos Andor miniszteri titkár, kormánypárti jelölt személyében, a ki a kerületnek már egy ízben jelöltje volt, de kisebbségben maradt Kende Bélával szemben. Kivülé még Mandel Pál, a nyírbátori kerület szabadelvű párti képviselőjének nevét is emlegetik. - A fehér- gyarmati kerületben ez ideig csak a jelenlegi képviselő, a függetlenségi párti Luby Géza nevét Dr. Prantert kerülgette a guta. Körmeivel kapargatta a falat. A hideg futott végig a testén és ez kissé magához téritette. Kitört belőle az izgatottság: „Ember, ön engem lóvá akart tenni ? Nem gondol a halálra ? Ekkor Fabichler egyet fordult sarkán, félvállról tekintett rá és lassan mondta: „Éppen arra nem akarok gondolni, dr. ur.“ . . . Következő nap fél 7-kor ébredt fel ásitozva. Felöltözködött, nem nagyon sietett vele. Tiz perccel hét óra előtt bejött a hóhér. Eddig segéd volt és csak a múlt héten önállósította magát. Ma volt a premiérje és ezen alkalommal fekete ruhát és fehér glacé keztyüt öltött magára. Egy kis lámpaláza volt és idegesen babrált nyakkendőjén. „Tudja“, szólt Fabrichlerhez, miközben kezét összebillncselte, „nem kell mindjárt rám haragudni, ha én — na tudja, ha egy kis fájdalmat okozok magának, ez ma nálam az első — „Nálam is, nálam is, együtt érzek magával, viszonzott Fabichler és bátor léptekkel követte a hóhért. A torony óra hetet ütött, a midőn kiléptek az udvarra és a vesztőhelyre érkeztek. Ebben a pillanatban, berohart a nagy kapun Fabichler védője és már messziről lobogtatta a nagy fehér papirost és ordított, a hogy különben csak egy elesett lóra szokás kiabálni: „Meg van kegyelmezve, meg van kegyelmezve! Meg kegyelmeztek neki életfogytiglani fegyházra!“ Fabichler visszatántorodott. „Élethossziglan? Megkegyelmezve? Ez Önnél kegyelem? Nem kell nekem kegyelem!“ orditott fel. „No, Nó,“ csitította a védője „csak ne oly izgatottan. Külömben nem kell mindjárt elcsüggedni,, ott is hal meg az ember elég hamar...“ És úgy is lett. emlegetik, de a szabadelvüpárt is szervezkedőben van. Szentiványi Gyulával, az aranyos- megyesi kerület szabadelvüpárti képviselőjével ! szemben hir szerint báró Vécsey Miklós lép fel, j a dissidensek programmjával. — A csengeri kerületben a jelenlegi képviselő a függetlenségi párti Luby Béla mellett Nagy Béla és Doma- hidy Viktor neve van forgalomban. - A brassói kerületben a kormánypárti gróf Károlyi Györgyöt akarnák jelöltül megnyerni. Itt dr. [ Vityi József neve is forgalomban van függetlenségi párti programmal. — Nagysomkuton j a jelenlegi dr. Papp József szabadelvüpárti képviselő ismét fellép. Ellenjelöltje lesz gróf Teleki Pál, dissidens párti. Hallomás szerint itt oláhnemzetiségü jelölt is lesz. Ezeknek a kombináczióknak a legnagyobb része azonban még csak híresztelésen alapszik, mert csak^ a jövő hó 10-20-ika körül fognak a választási mozgalmak határozott alakulást nyerni. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a szabadelvű- párt mindenütt állít jelöltet az országban, a hol a győzelemre csak kilátás mutatkozik. A batiz— szatmári uj vasútvonalat múlt hó 28-án adták át a közforgalomnak. Többnyire mindazok az előkelő megbízottak és tisztviselők voltak ott, akik a felsőbányái vasút megnyitásán részt vettek azzal a különbséggel, hogy a vonalat Petényi főfelügyelő adta át a forgalomnak. Hogy az első vonat átmehessen az uj vágányra, a batizi elágazásnál Kiss Béla mérnök kénytelen volt tüzet rakatni a síneken a nagy fagy miatt, csakis igy tudták a kemény földben az összekötő sínpárt rendes helyére illeszteni. Ennek azuj vonalnak megnyitása uj korszakot jelez vasutunk történetében, mert ezután a társaság szabadon állapítja meg menetrendét s a mennyiben tavasz- szal az uj síneket az egész szatmár -nagybányai vonalon lerakják, mint biztos forrásból értesülünk, a májusi menetrendbe sokkal gyorsabb menettel lesz a mi vasutunk beillesztve. Köszönet nyilvánítás. Mindazoknak, kik néhai férjem Rokász Lajos elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánítani sziyesek voltak, ez utón mondok hálás" köszönetét. Özv. Rokász Lajosné. Blaháné naplója. A ».Magyar Hirlap«-nak ritka szenzációja lesz karácson első napján. Ekkor kezdi meg a közlését Blaháné naplójának! Ez a napló a legérdekesebb feljegyzések gyűjteménye, a mi nagy művésznőnk eseményekben és szenzációkban gazdag művészi életéből. A »Magyar Hírlap«-ot éri a szerencse, hogy ezt a pompás naplót megösmertetheti a közönséggel, mely annyi nagy és nemes élvezetet köszönhetett Blahánénak évtizedeken át. Blaháné naplóját a »Magyar Hírlap« újév után is folytatólagosan közli. Ugyancsak karácsonykor kezdi meg a »Magyar Hírlap« Lagerlöf Zelma izgalmas és páratlanul érdekfeszitő regényét, amelynek a cime: »Az Antikrisztus csudái.« A »Magyar Hírlap csaknem tizennégy esztendős fennáliása óta folyvást a legkitűnőbb tájékoztatója minden irányban a közönségnek. Politikája szabadelvű; minden párttól és személyes befolyástól teljesen független. Az ország ügye, a magyarság nemzeti nagy céljai mindig a leghívebb, legélesebb szószólót találják a»Magyar Hírlapiban. Egyetlen törvénye a »Magyar Hírlapinak a közérdek. Mindenről, ami a közönséget érdekelheti, a legbővebb, legalaposabb tájékoztatást ad gazdag rovataiban a »Magyar Hírlapi. Szépirodalmi része: tárcái, regényei, a legjelesébb irói alkotások. Hírneves iró-müvészek társasága a »Magyar Hírlap« szerkesztősége. A tartalmas komoly cikkek mellett van a »Magyar Hírlap«-nak több vidám, mulattató rovata is, minők: „A társaság“, a „Mende-mondák“, a Mindenféle a folyosóról“. Szerkesztői üzenetei pontosan és alaposan téjékoztatják a lap előfizetőit bármily kérdésben. A »Magyar Hírlap« páratlan és rendkívüli kedvezményben részesíti előfizetőit; teljesen ingyen tizenkét kötet elsőrangú szépirodalmi kötettel kedveskedik nekik, olyképen, hogy minden hónapban egy- egy kötetet küld szét. A „szőlészeti és Borászati Lap Naptára“ az 1905-ik évre megjelent, dús, tárgyilagos és értékes szakcikkekkel. Tartalmánál fogva valóságos szakkönyv ez, mely minden szőlőtermelőnek nagyon sok hasznos tudnivalót tartalmaz A naptár ára 1 K s megrendelhető a szerzőnél: Maurer János, Kecskemét. Kártérítés a vasúti sztrájk miatt. B. N. dr. budapesti ügyvéd az államvasutak ellen 412 K és jár. iránt kártérítési pert indított azért, mert a vasúti sztrájk alkalmából a huszti állomásról nem tudott elutazni és ebből a késedelemből anyagi kiadása származott. Felperes állította és szükség esetére bizonyítani ajánlkozott, hogy a vasút a sztrájkot szándékosan idézte elő; e tekintetben azonban tényeket nem hozott fel. Alperes tagadta, hogy felperes a huszti állomáson utazás céljából jelentkezett. A törvényszék, mint felebbezési bíróság, az elsőbiróság elutasító ítéletét indokainál fogva 1904. nov. 15-én, D. 584. sz. a. helybenhagyta, az üzleti szabályzat 26. §-a 1. pontja alapján, mert ezen §. szerint felperes a vasúttól kártérítést azért mert a forgalomnak a sztrájk miatt való szünetelése folytán lakhelyére kellő időben meg nem érkezhetett s a kocsin való utazás által és egyébként is költségei merültek fel, nem követelhet, nem kellett tisztázni azt a közömbös kérdést, vájjon felperes az említett vasúti állomáson utazás céljából jelenkezett-e vagy sem ? Felperesnek azt az állítását, hogy a sztrájkot maga a vasút szándékosan idézte elő, az üzleti szabályzat felhívott pontjának szabályától eltekintve, azért nem lehetett figyelemre méltatni, mert felperes e részben tényeket nem hozott fel s igy a bizonyítás nem foghat helyet. Huszonöt év. A Kecskeméten megjelenő „Szőlőszeti és Borászati Lap“ 1904. év végén huszonöt éves pályáját futotta be. Ezen idő alatt szakcikkei és okszerű tanácsai által hozzájárult Magyarország jelen szőlőművelésének felépítéséhez. A lapot Maurer János szerkesztőkiadója alapította, kinek nevéhez a szőlőművelés terén sok újítás és javítás fűződik. Hnszonötö- dik évfordulóját nem nagy hangzású hírveréssel ünnepli, hanem csendben, azon jóleső öntudatban, hogy huszonöt éves működése édes hazánk szőlőszetének ujjátelepitésén áldást hozó volt. Ki e hasznos, önzetlen és független szaklapot, mely egyedül előfizétőinek érdekében működik, még nem ösmeri, az kérjen mutatványt belőle, hogy megösmerhesse. A cim: „Szőlőszeti és Borászati Lap“ Kecskemét. PIACZI ARAK: Szinérváralján deczember hó 29-én (csütörtökön,) a következő heti terményárak érettek el: Búza, (50 kg.-ként) . . . . . 9 K 20 f. Rozs („ Tengeri ó( „ !Tengeri uj ( „ Árpa („ Zab („ Paszuly („ K K f. f. K 50 f.- K f. 6 K 50 f. 12-13 K. 10453/1904. tkvsz. Árverési hirdetmény. A szinérváraljai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Ábrahám Sámuei végrehajtatnak Birtok Vaszi mint gyám végrehajtást szenvedő elleni 50 K tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szinérváraljai kir. járásbíróság területén levő, Lekence S községben fekvő, a lekencei 47. sztjkvben A I. 1-5., 7-11. sor, 58., 52., 250., 477., 503., 984., 1063., 1262., 1431. és 1237/c hrsz. alatt felvett egész belső és külső birtokra, tehát az 1881. évi LX. t.-c. 156. §-a alapján a Fúsle Tógyer a Györgye társtulajdonos illetőségére is 976 koronában, az ugyanezen sztjkvben A f 1. rend. 76. hrsz. alatt foglalt egész szőlőbirtokra, tehát az 1881. évi LX. t.-c. 156. §-a alapján a Fúsle Tógyer a Györgye társtulajdonos illetőségére is 30 koronában, az ugyanezen tjkvben A f 2. rend. 87. hrsz. alatt felvett egész szőlőbirtokra, tehát az 1881. évi LX. t.-c. 156. §-a alapján a Fúsle Tógyer a Györgye társtulajdonos illetőségére is 05 K ezennel megállapított kikiáltási árban az I árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1905. évi február hó 25-ik nap- I jón délelőtt 10 órakor Lekence községházánál megtartandó nyilvános árverésen a meg- állapitptt kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 97 korona 60 fillért, 3 koronát és 50 fillért készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a j bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza- | bályszerü elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szinérváralján, 1904. évi november hó 5-ik napján. Papp István, kir. albiró.
