Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-03 / 18. szám

1 .évfolyam. Szinérváralja, 1904. május 3. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI és SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizeté*i ár: Egész évre 6 kor., félévre 3 kor , negyedévre 1 kör. 50. Egyes szám ára 12 fill. Nyilttér sora 20 fillér. Megjelenik minden kedden Főszerkesztő : I LOS VA 1 G US//TÁ V. Felelős szerkesztők és laplnlajdonosok : Kaba Tihamér és Katona Sándor dr. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez intézendók. ^zÖTretkezzünk. t . : Szövetkezés és szövetkezetek minden felé! A bogár midőn üldözője élöl futva mene­kül tárához, hogy azzal egyesülve felvegyék a harcot azőket bántalmazóvalszemben.a mé­hecske amig egyedül képtelen megélheté­sét bi tositani, társaságban élve pedig oyl, a szó szoros értelmében véve művészies alkotásokra képes, avagy midőn a vadon­ban élő állatok a rendek, családok, nemek és hon szerint is csoportosulva keresik mindennapi szükségletüket s kórba össze futva, mint pl. a vadon élő lovak, együt­tesen, egymás segítségével igyekeznek kö­zös ellenségüket megbénítani, vagy még az állat és növény világ legkezdetlegesebb egyedeis a növény kilág egyes élösdiei ami­dőn egymásra utalva eg'ütt és egymás szükségletét kielégítve egymáson élösköd- nek, ez együtt élésük társas életük nem e bizonyos neme a szövetkezésnek? A gyermek az öt bántalmazó mellől szülei mellett keres oltalmat, hogy azután még támadólag is felléphessen. Az élet mindennapi bajai pedig, a gondokkal terhelt férfiakat kényszerítik a csoporosulásra, együttes elhatározás és cselekedetre. A szerencsétlenség és a baj nem e legtöbb esetben közelebb hozza az embe­reket embertársaikhoz bizalmasabbá, egymással szemben közlékenyebbé s barát­ságosabbá teszi. Csak rövid pillantást ve­szünk is a lefolyt vasúti bérharc okozta bábeli zűrzavarra, számtalan alkalom kí­nálkozott megfigyeléseket tenni, mint köze­ledtek a vasúti gócpontokhoz a különböző társadalmi állású s az előbb magukat kü- 1 n légióba képzelt egyének egymáshoz, hogy a társadalmi szokások gőg'S szo­kásai mellőzésével a közös vészé delmet mielőbb elhárítsák, hogy egymással szövet­kezve a bár költségesebb tengelyen való utazással vagy elérjék céljukat, vagy pedig övéikhez mielőbb vissza juthassanak. De ki is lenne képes a számtalan okot elősorolni, mik az embereket a csoporto­sulásra kényszerítik. Tény, hogy a minden­napi élet mindig nagyobb terhet rak vál- lainkra s ezeket elviselni a legtöbb eset­ben csakis a társulással könnyíthetjük meg. Nem is szólva a fényűzés és a nagyúri haj­lamokról, csa< a rendes mederben szeré­nyen is, hogy igényeinket kielégíthessük, mindinkább nagyobb szorgalommal és na­gyobb erővel kell küzdenünk a minden­napi kenyér megszerzéséért. Emberember ellen, osztályok osztályok ellen veszik fel a harcot, hogy ki-ki az ő és szerettei meg­élhetését minél jobban biztosítsa, nem ki­méivé' sokszor sajnos ! még saját ember­társai személyét, vagyonát sem. A betevő falatért folytatott küzdelem már természetszerűleg is közelebb hozza a különböző foglalkozású és társadalmi áílá- suakat. Sok esetben fel sem tűnik, -hogy egymással szövetkeztek, mert az önként természetszerűleg következett be, s mint ilyen csoportosulásnál a szövetkezés jellege fel sem tűnt; igen sok esetben még az átérzet köz s csapás vagy egyéb bajok meiiett is igen nehéz egymást reá bírnunk arra, hogy itt e bajokat csak is abban leszünk kzpe- sek elhárítani, legyőzni, ha azok ellen egy­mással megállapodásra, egyezszégre lépünk, zsövetkezünk. Az értelmiség, a kereskedők, gyáro­sok, nagy és kis iparosok, nemzetségek, családok és személyek a közös cél elérése s a közös baj elhárítása végett, hogy egy­mással e yezségre lépnek, majdnem min­dennapi je'l^ftég. A kartelek különböző nemei mind meg­annyi külön-külön egy-egy szövetség. Fogyasztó az elárusítóval szemben, kereske­dő a termelővel szemben, ha nem is lép­tek külön-külön egyezségre, de nem-e va­lamennyi, már emberi voltunknál fogva is, látszólag össze beszélve magasan tartja, illetve nyomni igyekezik az árakat, hogy persze mindenik a saját előnyét, hasznát minél jobban érvényesítse, nem törődve | sokszor még azzal sem, ha kétségük kö­Tárcsa. A rád umröl. Irta: Yolkenb«rg Ilonka. Az utóbbi időben úgyszólván az egész művelt világ érdeklődését magára vonta a rádium és a rádium sugárzás. Alkalmazhatóságáról az orvosi tudományban, a gyakorlati technika, az ipar terén ma még semmit sem mondhatunk; hogy magába onta a közérdeklődést annak magyarázatát épen azért nem kereshetjük e téten, de kereshetjük ta­lán abban a tényben, hogy a múlt évben a 100—100 ezer frankos Nobel-dijat Becquerel és a Curie házaspár kapta meg, Becquerel, aki a rádiumsu­gárzás fizikai tulajdonságait felderítette és Curie és Curiené, akik kémiai labo-atoriumukban hosszú éveken át a legnagyobb kitartással kutatták a ra­dioaktiv anyagokat és tanulmányozták azoknak kémiai tulajdonságaikat. A radioaktivitás felfedezése a láthatatlan ki­sugárzások egy uj csoportjának felfedezését je­lenti. ismeretes a fizikának az az álláspontja, mely szerint a hang és a fény kisugárzás egyik lát, halló, másik látóérzékeükre, de ismeretes az is, hogy vannak kisugárzások, mezekről érzékszer­veinkkel nem tudunk tudomást szerezni, bár léte­zésük és minemüségük kimutatása semmi nehéz­séggel, sem jár. Csak egy közismert dologra aka­rok hivatkozni. Ha a napfénynek útjába üveg hasábot állítunk, akkor az üveg prizma a fehér fényt különböző szinü fényre bontja szét, s ha a prizmából kijövő fény útjába egy fehér lapot helyezünk, akkor azon élénk szinti kép keletkezik, melynek egyik széle vörös, ez után sorban sárga­zöld színek következnek az ibolyáig. A kép a vö­rös, illetve ibolya szin után megszakad, de ha a képnek vörös széle közelében valamely érzékeny hőmérőt helyezünk el, akkor higanyszá'ának emelkedése jelentékeny hőmérséklet emelkedésről tesz tanúságot; ha pedig a képnek az ibolya szinü széle mellett egy fotográfiái lemezt helyezünk el, akkor azon intenzív változást veszünk észre. A hőmérőn és a fotográfiái lemezen észlelhető változásokból arra kell következtetnünk, hogy a fehér lapon keletkezett látható képnek láthatatlan folytatása van, azaz, hogy oly fénysugarak is jutottak a lapra, a melyek szemünkben nem kel­tettek fényérzetet, s azért láthatatlan fénysugarak­nak nevezhetők. — De a magnesség és elektro­mosság is úgy terjednek tovább, mint a fény; léteznek az elektromágneses kisugárzások, a me­lyek a dröttalan telegrafozásban jelek küldésére használtatnak fel. —Ha tetemesen megritkitott gáz­zal telt üvegcsövön át elektromos kisülést léte­sítünk, akkor az üveg falait élénk fényben látjuk tényleni, fluoreszcencia létesül, ugyanaz a jelenség, amelyet a petroleum felszínén tapasztalhatunk, amely a fény hálása alatt kékes színben ragyog. Ezt a jelenséget a katodsugarak létesítik. Ha a katodsugarak szilárd akadályra találnak, akkor Röntgen-sugarakká tennék, amelynek fel­fedezése 1895 ben annak a jelenségnek köszönhető, hogy egy fluoreszkáló test olyan falon áthatoló fény hatása alatt fluoreszkált, amely fal a közönsé­ges fénysugarakat nem bocsátotta keresztül. Röut- gennek nagy felfedezése ösztönözte Becquerelt arra, hogy a megfordított jelenséget keresse: Rönt­gen-sugarak fluoreszcenciát létesitnek; vájjon a fluoreszkáló anyagok követnek-e ki magukból Rönt­gensugarakat ? Ez a® kutatás vezette öt a Becque- rel-sugarak felfedezésére; sikerült neki ugyanis; kimutatni, hogy az uranium fém és vegyülete magukból oly sugarakat lövelnek ki, melyek át­látszatlan testen áthatolnak és fotográfiái lemezre hatással vannak, azaz kimutatta, hogy az uranium radioaktiv test és radioaktivitása független kémiai állapotától, azaz ez a tulajdonsága atomjaihoz van kötve. Itt kezdődik Curie né munkája. 1897-ben kezdi az uranium vegyületeit tanulmányozni, s azután keresi, hogy vannak e és melyek azon elmeit, amelyek radioaktivitást mutatnak. Kutatásai során a flariumot találja ilyennek, amelynek ve gyületei oly mértékben radioaktivok, mint az ura­nium v gyületei. Az uránium és thoreum érceinek tanulmányozásánál azt találta, hogy ezen ércek némelyike intenzivebb radioaktivitást mutat, mint azon oxidok, melyeket tartalmaznak ; ebből követ­keztette, hogy ezen érceknek kell olyan anyagokat tartalmazni, amelyek az uránium és thoriumnál radioaktívabbak. Fáradságos, nagy elővigyázatot és tudományos eljárást, hosszú éveket és rengeteg költséget igénylő n unkával az uránszurokéi cet alkotó részeire bontja Curiené és Cuiie a nem radioaktívakat külön választják s találnak 3 oly anya­got, mely erősen radioaktiv; a melyeket rádium polonium és actiniumnak neveznek. Legintenzivebb radioaktivitást mutat ezek közül a rádium, melyet éppen ezért neveztek el rádiumnak, s ennek fizi­kai és kémia tulajdonságainak megállapítására tö­rekedtek másokkal együtt. Ha figyelembe vesszük azon körülménye­ket, melyek a kémia kutatásokat a fizikai kutatá­sokkal szemben oly tetemesen megnehezítik, s meggondoljuk, hogy több vaggon uránszurokéicből csak nehány decigramm rádiumot vonhattak ki. megél tjük, hogy miért ismeretesek a rádiumnak fizikai tulajdonságai, mig az uj elem kémia tulaj­donságainál? vizsgálata még kezdő stádiumban van. Rutherford állapította meg a rádium sugárzás­nak első sajátságait, Háromféle, egymástól jelenté­kenyen különböző kisugárzásból áll : az egyiket a mágnes pálca vonza azaz a mágnes'pálca hatása alatt irányából a mágnes északi sarka íeléeltét; a má-

Next

/
Thumbnails
Contents