Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-03 / 18. szám
1 .évfolyam. Szinérváralja, 1904. május 3. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI és SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizeté*i ár: Egész évre 6 kor., félévre 3 kor , negyedévre 1 kör. 50. Egyes szám ára 12 fill. Nyilttér sora 20 fillér. Megjelenik minden kedden Főszerkesztő : I LOS VA 1 G US//TÁ V. Felelős szerkesztők és laplnlajdonosok : Kaba Tihamér és Katona Sándor dr. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények a „Szinérváralja“ szerkesztőségéhez intézendók. ^zÖTretkezzünk. t . : Szövetkezés és szövetkezetek minden felé! A bogár midőn üldözője élöl futva menekül tárához, hogy azzal egyesülve felvegyék a harcot azőket bántalmazóvalszemben.a méhecske amig egyedül képtelen megélhetését bi tositani, társaságban élve pedig oyl, a szó szoros értelmében véve művészies alkotásokra képes, avagy midőn a vadonban élő állatok a rendek, családok, nemek és hon szerint is csoportosulva keresik mindennapi szükségletüket s kórba össze futva, mint pl. a vadon élő lovak, együttesen, egymás segítségével igyekeznek közös ellenségüket megbénítani, vagy még az állat és növény világ legkezdetlegesebb egyedeis a növény kilág egyes élösdiei amidőn egymásra utalva eg'ütt és egymás szükségletét kielégítve egymáson élösköd- nek, ez együtt élésük társas életük nem e bizonyos neme a szövetkezésnek? A gyermek az öt bántalmazó mellől szülei mellett keres oltalmat, hogy azután még támadólag is felléphessen. Az élet mindennapi bajai pedig, a gondokkal terhelt férfiakat kényszerítik a csoporosulásra, együttes elhatározás és cselekedetre. A szerencsétlenség és a baj nem e legtöbb esetben közelebb hozza az embereket embertársaikhoz bizalmasabbá, egymással szemben közlékenyebbé s barátságosabbá teszi. Csak rövid pillantást veszünk is a lefolyt vasúti bérharc okozta bábeli zűrzavarra, számtalan alkalom kínálkozott megfigyeléseket tenni, mint közeledtek a vasúti gócpontokhoz a különböző társadalmi állású s az előbb magukat kü- 1 n légióba képzelt egyének egymáshoz, hogy a társadalmi szokások gőg'S szokásai mellőzésével a közös vészé delmet mielőbb elhárítsák, hogy egymással szövetkezve a bár költségesebb tengelyen való utazással vagy elérjék céljukat, vagy pedig övéikhez mielőbb vissza juthassanak. De ki is lenne képes a számtalan okot elősorolni, mik az embereket a csoportosulásra kényszerítik. Tény, hogy a mindennapi élet mindig nagyobb terhet rak vál- lainkra s ezeket elviselni a legtöbb esetben csakis a társulással könnyíthetjük meg. Nem is szólva a fényűzés és a nagyúri hajlamokról, csa< a rendes mederben szerényen is, hogy igényeinket kielégíthessük, mindinkább nagyobb szorgalommal és nagyobb erővel kell küzdenünk a mindennapi kenyér megszerzéséért. Emberember ellen, osztályok osztályok ellen veszik fel a harcot, hogy ki-ki az ő és szerettei megélhetését minél jobban biztosítsa, nem kiméivé' sokszor sajnos ! még saját embertársai személyét, vagyonát sem. A betevő falatért folytatott küzdelem már természetszerűleg is közelebb hozza a különböző foglalkozású és társadalmi áílá- suakat. Sok esetben fel sem tűnik, -hogy egymással szövetkeztek, mert az önként természetszerűleg következett be, s mint ilyen csoportosulásnál a szövetkezés jellege fel sem tűnt; igen sok esetben még az átérzet köz s csapás vagy egyéb bajok meiiett is igen nehéz egymást reá bírnunk arra, hogy itt e bajokat csak is abban leszünk kzpe- sek elhárítani, legyőzni, ha azok ellen egymással megállapodásra, egyezszégre lépünk, zsövetkezünk. Az értelmiség, a kereskedők, gyárosok, nagy és kis iparosok, nemzetségek, családok és személyek a közös cél elérése s a közös baj elhárítása végett, hogy egymással e yezségre lépnek, majdnem mindennapi je'l^ftég. A kartelek különböző nemei mind megannyi külön-külön egy-egy szövetség. Fogyasztó az elárusítóval szemben, kereskedő a termelővel szemben, ha nem is léptek külön-külön egyezségre, de nem-e valamennyi, már emberi voltunknál fogva is, látszólag össze beszélve magasan tartja, illetve nyomni igyekezik az árakat, hogy persze mindenik a saját előnyét, hasznát minél jobban érvényesítse, nem törődve | sokszor még azzal sem, ha kétségük köTárcsa. A rád umröl. Irta: Yolkenb«rg Ilonka. Az utóbbi időben úgyszólván az egész művelt világ érdeklődését magára vonta a rádium és a rádium sugárzás. Alkalmazhatóságáról az orvosi tudományban, a gyakorlati technika, az ipar terén ma még semmit sem mondhatunk; hogy magába onta a közérdeklődést annak magyarázatát épen azért nem kereshetjük e téten, de kereshetjük talán abban a tényben, hogy a múlt évben a 100—100 ezer frankos Nobel-dijat Becquerel és a Curie házaspár kapta meg, Becquerel, aki a rádiumsugárzás fizikai tulajdonságait felderítette és Curie és Curiené, akik kémiai labo-atoriumukban hosszú éveken át a legnagyobb kitartással kutatták a radioaktiv anyagokat és tanulmányozták azoknak kémiai tulajdonságaikat. A radioaktivitás felfedezése a láthatatlan kisugárzások egy uj csoportjának felfedezését jelenti. ismeretes a fizikának az az álláspontja, mely szerint a hang és a fény kisugárzás egyik lát, halló, másik látóérzékeükre, de ismeretes az is, hogy vannak kisugárzások, mezekről érzékszerveinkkel nem tudunk tudomást szerezni, bár létezésük és minemüségük kimutatása semmi nehézséggel, sem jár. Csak egy közismert dologra akarok hivatkozni. Ha a napfénynek útjába üveg hasábot állítunk, akkor az üveg prizma a fehér fényt különböző szinü fényre bontja szét, s ha a prizmából kijövő fény útjába egy fehér lapot helyezünk, akkor azon élénk szinti kép keletkezik, melynek egyik széle vörös, ez után sorban sárgazöld színek következnek az ibolyáig. A kép a vörös, illetve ibolya szin után megszakad, de ha a képnek vörös széle közelében valamely érzékeny hőmérőt helyezünk el, akkor higanyszá'ának emelkedése jelentékeny hőmérséklet emelkedésről tesz tanúságot; ha pedig a képnek az ibolya szinü széle mellett egy fotográfiái lemezt helyezünk el, akkor azon intenzív változást veszünk észre. A hőmérőn és a fotográfiái lemezen észlelhető változásokból arra kell következtetnünk, hogy a fehér lapon keletkezett látható képnek láthatatlan folytatása van, azaz, hogy oly fénysugarak is jutottak a lapra, a melyek szemünkben nem keltettek fényérzetet, s azért láthatatlan fénysugaraknak nevezhetők. — De a magnesség és elektromosság is úgy terjednek tovább, mint a fény; léteznek az elektromágneses kisugárzások, a melyek a dröttalan telegrafozásban jelek küldésére használtatnak fel. —Ha tetemesen megritkitott gázzal telt üvegcsövön át elektromos kisülést létesítünk, akkor az üveg falait élénk fényben látjuk tényleni, fluoreszcencia létesül, ugyanaz a jelenség, amelyet a petroleum felszínén tapasztalhatunk, amely a fény hálása alatt kékes színben ragyog. Ezt a jelenséget a katodsugarak létesítik. Ha a katodsugarak szilárd akadályra találnak, akkor Röntgen-sugarakká tennék, amelynek felfedezése 1895 ben annak a jelenségnek köszönhető, hogy egy fluoreszkáló test olyan falon áthatoló fény hatása alatt fluoreszkált, amely fal a közönséges fénysugarakat nem bocsátotta keresztül. Röut- gennek nagy felfedezése ösztönözte Becquerelt arra, hogy a megfordított jelenséget keresse: Röntgen-sugarak fluoreszcenciát létesitnek; vájjon a fluoreszkáló anyagok követnek-e ki magukból Röntgensugarakat ? Ez a® kutatás vezette öt a Becque- rel-sugarak felfedezésére; sikerült neki ugyanis; kimutatni, hogy az uranium fém és vegyülete magukból oly sugarakat lövelnek ki, melyek átlátszatlan testen áthatolnak és fotográfiái lemezre hatással vannak, azaz kimutatta, hogy az uranium radioaktiv test és radioaktivitása független kémiai állapotától, azaz ez a tulajdonsága atomjaihoz van kötve. Itt kezdődik Curie né munkája. 1897-ben kezdi az uranium vegyületeit tanulmányozni, s azután keresi, hogy vannak e és melyek azon elmeit, amelyek radioaktivitást mutatnak. Kutatásai során a flariumot találja ilyennek, amelynek ve gyületei oly mértékben radioaktivok, mint az uranium v gyületei. Az uránium és thoreum érceinek tanulmányozásánál azt találta, hogy ezen ércek némelyike intenzivebb radioaktivitást mutat, mint azon oxidok, melyeket tartalmaznak ; ebből következtette, hogy ezen érceknek kell olyan anyagokat tartalmazni, amelyek az uránium és thoriumnál radioaktívabbak. Fáradságos, nagy elővigyázatot és tudományos eljárást, hosszú éveket és rengeteg költséget igénylő n unkával az uránszurokéi cet alkotó részeire bontja Curiené és Cuiie a nem radioaktívakat külön választják s találnak 3 oly anyagot, mely erősen radioaktiv; a melyeket rádium polonium és actiniumnak neveznek. Legintenzivebb radioaktivitást mutat ezek közül a rádium, melyet éppen ezért neveztek el rádiumnak, s ennek fizikai és kémia tulajdonságainak megállapítására törekedtek másokkal együtt. Ha figyelembe vesszük azon körülményeket, melyek a kémia kutatásokat a fizikai kutatásokkal szemben oly tetemesen megnehezítik, s meggondoljuk, hogy több vaggon uránszurokéicből csak nehány decigramm rádiumot vonhattak ki. megél tjük, hogy miért ismeretesek a rádiumnak fizikai tulajdonságai, mig az uj elem kémia tulajdonságainál? vizsgálata még kezdő stádiumban van. Rutherford állapította meg a rádium sugárzásnak első sajátságait, Háromféle, egymástól jelentékenyen különböző kisugárzásból áll : az egyiket a mágnes pálca vonza azaz a mágnes'pálca hatása alatt irányából a mágnes északi sarka íeléeltét; a má-
