Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-03 / 18. szám

1904. május 3* zül a gyengébb- mot';v«tgyopilág tönkre- téve kerül is le a Rizdtérről. Amig az iparos, a gyáros és kereskedő a közös cél minél jobb és könnyebb el­érése s annak állandóan való megtartása végett ha nem is könnyű, de még sem jár oly rendkívül nagy körültekintés és bajjal, mert hiszen ezeknél a legtöbb eset­ben az egyezkedésre lépni óhajtak az ér­telmiség bizonyos nívóján állanak, addig a gazdáknak egymás között való szövetkezése már igen sok nehézséggel jár. Külömbség lehet a hivatásos, a kedv­telésből és a kényszerből gazdálkodók, ha csekély javukat is,de saját maguk szerezték s a birtokukat öröklött gazdák, az értelmi­ség igen magas fokán álló sokszor, ha csak természetes észjárás mellett is a min­den idegenben megrontójukat látó gazdak gondolkozás menete közölt. Az egyik a kö­zös veszély elhárítása végett hozott javas­latokat örömmel fogadja, a másik már n.ég ha tudatában lenne is a felvetett eszme helyességének; csak csökönyösség s conser- vativ magatartásánál fogva, avagy mivel az eszme nem ő tőle, de mástól származott is irtózik az újítástól. A gazdálkodás költséges volta s annak nagysága is nagyban elő­segíti, vagy megakasztja a szövetkezés könnyebb keresztülvitelét. Kezdet nehéz­séggel jár, ne aggasszzon bennünket. A felvetett eszmét, Szinérváralján gyü­mölcs és bor értékesítő szövetkezetei léte­síteni helyesnek tartom, felhívom gazdatár­saim figyelmét, s kérem, karolják fel az eszmét, vitassuk és beszéljék azt meg egy­más között minél alaposabban ; mert ezzel nemcsak magunknak tartozunk, de köteles­ségünket rójuk le a község és felebarátaink érdeke és a jövő nemzedékkel szemben is. A gyümölcs és bor értékesítését célzó szövetkezetek megalakítását egymástól ön­állóan vélem keresztül vinni. Nem állítom, hogy nem lelÄre azokat együttesen is megoldani, de ez oly merész és oly tetemes kiadással járó vállalkozás lehet, hogy ez alkalommal elegendőnek tartanám, ha tisztán csak a gyümölcsérté- kesitési szövetkezet megalakításának kérdé­sével foglalkoznánk, a borértékesitési szö­vetkezetei még későbbre vélem pinceszö­vetkezet címen majd megalakitandónak. Utóbbi megalakítását még korainak tartom. Amig szőlőhegyünk még mindig csak tele­_________ . .-AJ£ ■ -____—------------------­sikat a mágnes északi sarka taszítja; a harmadik mágneses hatással szemben közömbösen viselke­dik. Mig a két első kisugárzás anyagnak a kisu­gárzása (a mely anyag az elsőnél negativ, a má­sodiknál positiv elektromossággal van megtöltve), addig a harmadik kisugárzás az éter kilövellése, mint a Röntgen-sugaraknál. A radium kisugárzása legalább milliószorta intenzivebb, mint ugyanannyi urániumé; a töltött elektromkopot néhány méter távolságról kisüti; a közelében levő fotográfia le­mezek megérzik közelségét, sőt a hatás létre jön még az esernyőn keresztül is, ha hosszabb ideig történik az exponálás ; a rádium vegyületei a szent ­jánosbogár fényéhez has inlóan világítanak ; a rá­diumot tartalmazó üvegedény megtelik elektromos­sággal; a rádium hőfoka mindig magasabb, mint környezetéé, roppant mennyiségű hőt bocsát ki magából; 1 óra alatt súlyának megfelelő jeget megol­vaszt. A 3 féle kisugározás közül valószínűleg az utolsó,amely a Röntgen sugarakhoz hasonló tulaj­donságú az, amelynek élettani hatása van. Ha a bőr hosszabb ideig erqs rádiumsugárzásnak van ki­téve gyuladásba jön és seb keletkezik rajta. Nem­csak szilárd anyagok radioaktivok, hanem a rádium és thorium vegyületei bocsátanak k i magukból radioaktiv gázakat és a levegő is tartalmaz ilyen gázt; ezen gázokat „emanáciok“-nak nevezik. A légkörben levő emanációnak nevezett radio­aktiv gázt a viz elnyeli. Ha forrásvizén levegőt vezetünk keresztül, a levegő a vizből emanációt vesz fel, épen mint az amoniakon átvezetett viz atnoniakgőzt. Több gyógyforrás, de főleg a badeni jelentékeny mennyiségű emanációt tartalmaz; s minél több van a vízben, annál több van a kör­nyező levegőben is ; ha az emanáció tartalmú viz oly levegőbe kerül, mely emanációt nem, vagy csak kis mértékben tartalmazza, akkor a viz vészit emaná­ció tartalmából, mert a levegő elnyeli. Suggestion kívül tehát másnak is tulajdo­SZINER VÄKAL J A, pités alatt áll s különösen pedig a szgényeb szőlősgazdák részéről, s amig borainkat a váraljai helyi árak szerint s elég magasan értékesítjük, mondjuk értékesít hetjük, feltéve, hogy az illető termelő nem becsüli borát annak értékén túl, addig még Váralján is az országos árakig sülyedünk, itt a pince- szövetkezet megalakítására az időt még korainak tartom. Nem zárom ki az állitá sommal azt, hogy nem lehetne esetleg ke­resztül vinni, de nehogy korai legyen a mozgalom, jobbnak vélem azt majd inkább akkoz, amikor annak megvalósítása nagyobb reményekkel fog kecsegtetni. Várnánk be, mig pariagaink betelepittetnek s amig az élet iskolája ez eszme keresztülvitelét egy­két jobb bortermő év után szükségesebb­nek tartja. A gyümölcsértékesitő szövetkezet léte­sítésének kérdése mír égető szükség, mert ha egy vidék, mint Szinérváralja és vidéke 140 —180,000 k. szilva és szilvatermékkel van a piacon képviselve, s amikor azt lát­juk, hogy az értékesítéskor igen sok nehéz­séggel kel! tregküzdenünk, de a termékek mint az aszalványok készítése és ‘a szilva- pálink főzése körül is folyton a nehézsé­gekkel kell küzdenünk s épen ez okokból kifolyőlaga megkétszerezhető jövedelem he­lyett örvendünk, annak, ha úgy a hogy de túl adhatunk terményeinken, amikor sajnos! de azt kell tapasztalnunk, hogy a vásárló kereskedőkkel szabadon még nem is érte­kezhetünk, be sem eresztik azokat közsé­geinkbe s egyesek és a közvetítők megbe­széléseinek leszünk áldozatai, már engedel- met kérek, itt nemcsak mint fenn említet­tem, hogy tegyük ez ügyet mielőbb fonto­lóvá, de itt minél gyorsabban tennünk is kell. Jöjjenek a gazdák mielőbb egyik ün­nep délutánján valamely alkalmas helyen egybe, beszéljük meg ott saját ügyes bajos dolgainkat, vitassuk meg. a különböző néze­teket, a következtetéseket vonjuk le s mon­daná ki az értekezlet azt, hogy igenis kí­vánatosnak, sőt szükségesnek tartja, hogy Szinérváralján a gyümölcstermelők értékesí­tési szövetkezete mielőbb megalakittassék. Hivassák meg erre a gyűlésre az Országos Központi Hitelszövetkezet, hogy magát a gyűlésen képviseltesse és ugyancsak mint gazdasági megyei orgánum a szatmári gaz­dasági egyesület is kép viseltetné magat, Te­gyünk merészen és nagyot mert erős nitható az a sokat emlegetett tény, hogy a ehe* miai analysis szerint indentikus viz Badenben g'yógyhatássá, Berlinben pedig nem. A radioaktív gázoknak kémiai szolgálata köz ■ ben Ramsay radjumbromidból olyan rademana- tiót vont ki, amely semmi más gázt nem tartal­mazó teljesen uj gáznak bizonyult, De ezt a gázt 4 —5 napig elszigetelve magára hagyván, helyébe tiszta kélium gáz lépett. (A kélium egy elem, amely a nap légkörében nagy mértékben van jelen.) Ez egy fény, aminek mibenléte még fel­derítésre vár; egy elem más elemmé változott. Hogyan? nem tudunk rá felelni. Egy kérdés, amelyre ha megtudjuk adni a feleletet, talán egy­úttal megfelelünk arra is, hogy csínálhatunk-e vasból aranyat és mi módon; ez a felelet talán alkímia álmának megvalósítását jelentené Talán feleletet kapunk arra, hogy miért van szabályszerű összefüggésben az elemeknek fizikai és kémia tu­lajdonságuk atomsulyokkal? Talán az elektrom elmélet, mely az atomokat többé nem tartja tart­hatatlanoknak? megszorítást nyer? — Ezek ma még csak találgatások. Egy dologról akarok még szólani: mi az alapja annak, hogy a rádium fel­fedezésével tulajdonságai felismerésével, első pilla­natban az energia megmaradására elveink meg­döntését látták ? Á radium nagy mennyiségű hőt sugároz ki, energiát ad át a környezetének, s e körben se n kisugárzó képességebő, sem tömegéből nem vészit. Az energia megmaradásának elve szerint a min- denségnek egy állandó nagyságú energia tartalma van, mely alakját folyton változtatja, de nagy­sága nem módosulhat. Egyeztethető össz-e ezen elvvel a rádium folytonos energia kisugárzás és hogyan ? Igen. Hiszen feltehetjük, hogy a teret előttünk ismeretien sugarak keresztezik, amelyek­nek kisugárzását a rádium elnyeli és energiájokat a radioaktivitás energiájává alakítja át. Ezen feite­hitem, hogy e Szinérváralján Szatmái vármegye e kedves és szépfekvésü góc­pont j.in az együttes erőt siker fogja ko­ronázni. Biztos tudomásom van róla, hogy a szatmári gazdasági egyesület részére fel­ajánlott Cosenille-féle 1000 kor. értékű em­lék mint szövetkezet ingyen is megkap­hatjuk, s ha az intéző körök az ügyet majdan kellő lelkesedés és és szeretettel fogják kezelni, egyébb és jelentékeny ked­vezményeket is kaphatunk. Szövetkezzünk! Facta alca esto. Jablonszky. HÍREK. Kitüntetés, .A szatmármegyei Gazdasági Egyesü­let múlt évi kertészeti bíráló bizottsága Gerber Emma helybeli lakosnak állami ezüst-érem kivál­tására jogosító oklevelet szavazott meg. Az oklevél a minisztériumtól a Gazdasági Egyesület múlt hó derekán érkezett meg, s azt a kitüntetettnek alkal­masint már kézbesítették is. Keresztjátó napok, A római katholikus egy­ház folyo hó 9, 10, 11-én, hétfőn, kedden és szerdán reggel tartja meg a szokásos keresztjáró körmeneteket. Az első napon a rk. temetőbe ; a másodikon a görögkatholikus templomba; a har­madik napon pedig a templom körül indul a kör­menet, melynek végeztével csendes mise tartatik. Áldozó csütörtök. Folyó hó 12-én, csütör­tökön, az Ur menybemenetele ünnepén végzik a római katholikus iskolás gyermekek első szent áldozásukat. A lélekemelő, kedves ünnepen a szentmise már 9 órakor veszi kezdetét, amely alatt Frank József főesperes plébános részesíti az ártatlan gyermekeket a szent áldozásban. Evange­lium közben Török M. Lajos káplán intéz a gyermekekhez buzdító szavakat. Buzaszentelés. Az április hó 25-én, szt. Márk napján szokásos buzaszentelést a róm. kath. egyház a múlt vasárnapon tartotta meg, amidőn a hívek körmenetileg a temetőbe vonultak. IttF rank József főesperes-plébános a temetői kereszt előtt végezte a buzaszentelést. Májusi. Már nemcsak a kalendáriumból tudjuk, hogy bent vagyunk a tavaszban, hanem az örök szép természetben is megyőződünk erről, A tér mészet immár teljesen zöld színben öltözködöt fel, a levegő telve van balzsamos illattal, madarak énekével és — édes ábrándokkal. Ha kimegyünk a szabadba, tele tüdővel szívjuk magunkba a levegőt s szemeinknek oly jól eső .látványt nyújt a zöld, virágos mező. S oly csábitó ilyenkor a Szinér völgye is Úgy c salogatja az embert a hegyre. vés jogosult, bár ezen sugarak létezéséről semmi hiányosságunk sincsen. De nincs is szükségünk ezen hypothezisre arra nézve, hogy a radium ki­sugárzásnál tapasztalt tényeket az energia elvével megegyezésbe hoz/uk. Abból, hogy órákon, napo­kon , hónapokon át tartó kisugárzás mellett a radium változatlannak mutatkozik semmi jogunk nincs azon feltevésre, hogy az az energiának kiapadha­tatlan forrása; csak azt következtethetjük, hogy az energia veszteség ezen idő alatt oly csekély, hogy a rendelkezésünkre álló mérő eszközök ér­zékenységének határán alul áll. A roppant nagy (225) atomsulyu atomjainak felépítése közben olyan rengeteg energiát fogyasztott, hogy abból hosszú időn át adhat át környezetének, anélkül, hogy vesz tesége mérhető volna: A nagy angol physikus J, J. Thomson ki­számította, hogy ha az atomokat elektromokbó felépittetteknek vesszük, akkor egy milligramm rádiumsuly vesztesége az elektromok kisugárzása folytán egy millió év alatt a milligrammnak három század része. Millió év hosszú idő az emberi élet mértéke szerint, de véges idő a mindenség létezé­sének idejével mérve. — Nem a világ fizikai fel­fogásának alapja van megdöntve, hanem az a fel­fogás, amely szerint a kémia test energiája egyenlő az illető testnek atomjaiból való felépülése közben nyert energiával, fel kell tennünk, hogy minden atomban létesülése közben szintén energia halmozó­dott fel, a mely energia a radium atomjának fel­épülésénél nagyon nagy. A radium és egyéb radioaktiv testek tulaj­donságainak vizsgálásával a fizikának és kémiának igen sok tudományos képviselője foglalkozik. Hogy ezen csodálatos tulajdonságoknak hasznát fogja venni az emberiség, azt majd a jövő mutatja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents