Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-26 / 17. szám

1904. április 28. kérem Önöket, ne engedjék szavaimat ered­mény nélkül elhangzani. Fogjanak hozzá minél előbb a megalakításhoz. Mi Önök­től várjuk az'.elhatározó lépést. Egy köz­ség hálája és az Isten áldása i'ogja kö­vetni nemes fáradozásukat Ne kíméljék az időt, ne a táradságot, mert közérdek­ről van szó, melyért áldozni tartozunk. Én szeretettel kérem Önöket s hiszem, hogy Önök hasonló szeretettel lógják fel­karolni az eszmét. Annyira hivatottaknak tartom Önöket az eszme megvalósítására, hogy kepes és bátor vagyok Önöket Isten és a közvélemény előtt az eszme sorsáért fe­lelőssé tenni. Áldás és siker koronázza nemes mun- kájokat. Brutus. Vasutasok sztrájkja. A vasutasok sztrájkja még mostan amidőn e sorokat Írjuk, tart s mind erő­sebben és súlyosabban érezteti romboló hatását. Öt napja már elmúlt, hogy a va­sutasok sztrájkbizottsága és a kormány kiküldöttei a békés megoldás fölött tana- ko Inak, tárgyalnak. Hangsúlyozzuk újólag a békés meg­oldását a helyzetnek, mint a piely nagyon valószínű és alaposan remélhető. A kibontakozást minden percben ugyar eddigelé is mindenki várta és remélte; ujabbi értesüléseinek nyomán pedig szinte bizonyosra vehelő. Hire jár, hogy a fővonalakon a for­galmat már meg is indították, s midőn e sorok napvilágot látnak, lehetséges, hogy megegyezés jön l^e a még vitás s meg ne n oldott pontokra nézve is a kormány és a sztrájkbizottság között. A vasutasok most—a midőn a szen­vedélyek valamelyest lecsillapodtak- higgad­tabban megfontolják tettük következmé­nyeit cs a kibontakozás lehetőségét nem fogják akadályozni. Tekintettel lesznek saját és társaik családjára is, a melyeket a húr túlságos megfeszítése esetén bizony igen komoly veszedelem fenyeget. Igen nagy részé a vasúti tisztvise­lőknek hajlandóságot ;s mutatott a szol­galat ro -des folytatására s ilyen körülmé­nyek között a forgaloma rendes folyama iga­zán csak percek kérdésének tekinthető. A sztrájk által előidézett kart már vasárnap 40 milió koronára becsülték hozzá­vetőleges számítással. Azóta meg is két­szereződhetett . A forgalom hirtelen megakadása foly­tan végtelen sora a komoly cs komikus helyzeteknnek köszöntött be, ami termé­szetesen elkeseríti vagy legalább is bosz- szantja az azokban resztvevőket és érde­kelteket. A postaforgalmat a régi módra (pá­stit előtti állapot sze int) indította meg a posta főnökség. Vasárnap óta Szatmárral es Nagybanyával van összeköttetésünk. E lap megjelenése napján már Budapesttel is meg lesz a levélpostai összeköttetésünk. Dicséret illeti a postafőnökséget ezen ál­dozattal járó intézkedéséért. Reméljük tehát a legjobbat; reméljük, hogy a forgalom legkésőbb holnap ismét megindul. Betörések. Nem valami szenzációs hirt akarok most előadni, csak egy nehány sorban kívánom Váralja lakosságának figyelmét felh vni a mindinkább na­gyobb mérvet öltő s mind gyakrabban előforduló helyi betörésekre, továbbá szándékozom azok ellen óvintézkedéseket proponálni. Betörték az adóhivatalt, a Boér boltját, a m. kir. postát, a Kepesék irodáját s igy tovább. Ma holnap alig lesz halandó Váralján, akinél vala­melyik éjszaka betörők nem jártak volna. SZINÉRVARALJA Ez az állapot, ez a heh zet kezd tűrhetetlen és aggasztó lenni. Ha az egyes betöréseket analizáljuk, ele­mezzük, azt látjuk, hogy a mi!helyi é-dekü betö­rőink nagyon kezdetleges eszközökkel űzik mes­terségüket. Eredményt — a saját maguk szá­mára — nem igen ludnak felmutatni. Így pl, az adóhivatr Iban beférkőztek a.kasszához, ezt kissé meg is forgatták s helyéből kimozdították, de már kifúrni nem voltak képesek. Azt felelhetné erre va'aki, hogy ez azért nem sikerült nekik, mert megzavarták a kiállított őrt, s ez a levegőben süt­vén el pisztolyát, takarodásra figyelmeztette mű­ködő, vagy működni készülő tájrsait. Megengedem, hogy ezen ellenvetés is egyik magyarázata lehet a kasszakiíutás meghiúsulásának. De valószí­nűbbnek tartom hogy a tökéletes eszközöknek, no meg a megkívántam ügyességnek is a hiánya okozta a, eiedményielonséget Valószínűbbnek tartom pedig azért, mert ügyes! betörők a techni­ka előhaladásának megtelelő feszitő és l'uró va­sakkal a kasszát megnyithatták volna a nélkül, hogy helyéből kimozdítanák és nem kellett volna az időt a megforgatással lopnioljc, tölteniük. Ügyetlenségnek és tájékozatlanságnak tanú jeleit adtak betörőink a postán is. Ép ott kellett nekiök a falat kivájniok, ahol a levélhordó és fia aludtak 1 És dacára a rendszeres eredménytelenségek­nek, nemesebb ügyhöz méltó buzgalommal és ki tartással kísérleteznek tovább és mind sűrjebben önzetlen betörőink, s egyre jobban terrorizálják községünk lakosságát. Az igaz, hogy nagyobb a télelmünk a tol­vajoktól, mint a milyen nagy valójában a ve­szély. De ez már igy szokott lenni minden bajnál minden kelle nation dolognál és [eseménynél, Ret­tenetesebbnek, borzasztóbbnak képzeljük, mint a milyen bekövetkezésekor. Megszivle'endö azonban ama körülmény is. hogy községünkben és környékén — a már meg­történt esetek után ítélve — bünbanda tanyázik és grasszál. Hétről hétre az Avasból is vesszük hi­tét betöréseknek. Gyanítható ebből, hogy a banda nem éppen áldásos tevékenységét arra az — egyébbként közeli vidékre is kiterjeszti, itt mar több sikerrel és szerencsével dolgozik. Hogy bűnbanda szervezi és intézi a betöré- tésekét községünkben és a környéken : onnan kö­vetkeztethető, hogy a Kepes-esetmél a cselédleány 6—7 setét subáju betörőt látott, az Adóhivatal­nál is csak több ember (4—5) mozdíthatta meg a kasszának vasrészót. A bűnbanda azután természetesen félelmete­sebb, mint egyesek^ betörése, inert mindenki úgy gondolkozhatik hogy egy—két betörőt még képes megugrasztan*, de 6—7 et már nehezen. Mindenesetre felette sajnálatos, hogy eddig­elé nem sikerült a sok betörő közül csak egyet is kézrekeriteni. Az az egy majd kivallaná a tár­sait, s igy könnyen lehetséges volna a bűnban­dát kiirtani. Annál is inkábo, mart ha egy kéz re­kerülne, a többi — ha megmenekül is — elbuj- dosik e vidékről, a hol őket erélyesen nyomozzák Vájjon mik lehetnek községünkben és vidé­kén e tömeges betöréseknek okai, vagy előmoz­dítói? A válaszszal nem kell sokáig tétováznom, haboznom ; az szinte önként adójdik. Az utcáink este és éjszaka kivilágítva nincse­nek. A betörőnek és tolvajnak leghathalúsabb se­gítője a sötétség, az éj homálya. Utcánk kevés van; s ezek valamennyien a szélrózsa mind más és más itányában futnak ki a határba. A házsoroknak csupán egyik oldalán van utca, a másik oldala a határjba nyílik. Ilyen körülmények között a varos éjjel nehezen őrizhető a tolvaj nagyon is kényelmesen t>elopózhatik bár­mely házhoz a mezőről. S ha kőnigretzi elóhala- dásra van szüasége, szintén köbnyen kámforrá \&lhatik. De talán legfőbb oka a betörések elhara- podzásának helytelen éjjeli őri intézményünk. E- zen őrséget nem győzzük eléggé pstorozni. Egy­hamar nem tudnék hasznavehetetlenebb intéz nényt megnevezni. Persze váltságdíjat az éjjeli őri szol­gálatért elég gyakran, elég gyors, tempóban fize­tünk ; s a betörőktől azért tavolrcjl sem vagyunk megova Miért tartjuk tehát az éjjeli őröket ? Csak nem azért talárt, hogy azok éppen kiállítva legye nek ? Igazán semmi hasznukat sém látjuk ; kár tehát a koronáért, amit lejenként cs éjszakánként nekik fizetünk. Éjjeli őrségünkön sürgősen változtatni kel. Ki kell azt cserélni hivatásos és állandóan fize­tett őrséggel. Most trég abban setp vagyunk biz­tosak, hogy vájjon feddhetetlen jellemű ember é az egyik, vagy másik háztól Ijfiállitott szolga, vagy napszámos? Abban sem.vagyunk biztosak, hogy az őr valóban őrködik e vagy pedig az iga- zakálmát alussza ? Mert utóvégr mindenik őr mellé egy más kát előbbinek ébren létét ellenőrizze. A mostani éjjeli őr ellen, ha kötelességét hanyagul teljesíti, nem indíthatunk fegyelmi eljárást, és hivatalától meg nem foszthatjuk, Mig a hivatásos éjjeli őr az ilyen báueiéseetil na;yM is tél Mindaddig, amíg éjjeli őrségünk reformja be nem következik, a Betörőktől eá másfajta éjjeli túl­is nem lehet ájllitam, aki az vajoktól teljesen vagy legalább is kellő mértékben megóva nem leszünk. Addig pedig, mig a hivatásos éjjeli őrségünk meg lesz, ami -ismerve előhaladásunk csigalépteit — évek kérdése, jómagunknak kell a betörőktől óvakodnunk úgy, a hogy tudunk. Legolcsóbb módszer volna, erős házőrző kutyák tartása. A kutyát bajos megvesztegetni A kutya a betörő vagy tolvaj közeledtével sajátságosán elkezd voni tani, ami a ház lakóinak figyelmét felkölti. És magara vonja az éjjeli őröknek is a figyelmét így igen nagy percentjét a betöréseknek megelőz hetnők. Különösen ha minden háznál volna ilyen kutya. Az egyik kutyától átveszi a vonítást a másik is, és oly koncertet rögtönöznek azután, hogy a tolvaj okvetlenül kereket old. Ajánlatos továbbá egyvert tartani a háznál. Egy lövés a betörők irányában a ház gazdájának igen üdvös szolgálatot tehet Már csak azért is, mert a lövés felkölti az őrök figyelmét és a tolvajt me­nekülésre készteti. Figyelmeztetnem kell még azon körülményre, hogy a betörőknél rendesen forgópisztoly is van, s igy legajánlatosabb lesből őket megtámadni, ha már valakit az a szerencsétlenség ér, hogy a házába betörnek, Ceterum censeo: cseréljük ki mostani rósz és költséges éjjeli őrségünket hivatásossal és kel­lően felfegyverzettel. HÍREK. Esküvő. Mártonífy Gyula helybeli postamester folyó hó 19-én vezette oltárhoz Lengyel Ma­riskát, Lengyel Jozset helybeli löidbirtokos leányát. Nagv tűzvész Hubán. F hó 24-én délelőtt nagy tűzvész pusztított Ilobán. A szeles időben a tűz gyorsan terjedt s csakhamar egy házsor állott lángokban Az esetet rögtön bejelentették főszolgabírónak, aki is intézkedett, hogy az egyik váraljai vizszivattyu is Ilobá'a menjen. 14 lakó­ház és 38 gazdasági épület eset a tűz áldozatául. A kár körülbelül 42 ezer kor. Az elégett épületek­ből 2 volt biztosítva tűz ellen 18C0 koronáig. Kér­jük a n. é. közönséget a tűz károsultak részére rögtöni segélyt nyújtani. A vasárnapi uniti kaszünet. A vasárnapi mun kaszünet ügyében, különösen a vidéki kereskedők köreiben, egyre élénkebb mozgalom észlelhető és valóban nagy ideje volna már annak, hogy a sok oldalró^^egtámadott Láng-féle rendelet sérelmei­nek n^^itatása és az ügy közmegelégedéssel rendezése tárgyában megtartandó ánkétet a keres­kedelmi miniszter, Ígéretéhez képest, egybehívja. Közöltük annak idején, hogy a múlt évi július 12-én Budapesten a kereskedők országos értekez­letet tartottak a Láng-féle rendelet sérelmes intéz­kedéseinek megbeszélése és ezek orvoslása céljá­ból a kereskedelmi miniszterhez kérelem intézése végett. Az értekezlet végrehajtó bizottságot szerve­zett, mely a felterjesztést el is készítette és azt küldöttségileg szándékozott Láng Lajos kereske­delmi miniszternek átnyújtani. Az előzetes puha­tolózásoknak azonban a miniszter részéről tett azon kijelentés lett az eredmenye, hogy rendele­tének egyetlen pontját sem hajlandó módosítani és a vasárnapi munkaszünetnek inkább kitágítására, hogy sem szűkítésére törekszik. E nyilatkozat után a bizottság céltalannak tartotta a kérvény benyújtását és a jobb idők bevárását határozta el Mist e tekintetben a „jobb idők'1 bekövetkeztek; legalább méltán remélhető, hogy bekövetkeznek minélfogva most már a végrehajtó bizottság ujbó felvette tevékenységének fonalát és újabb orszá gos értekezletet tartott, annak egy memo randumot állapított meg s azt száz tagból álló küldöttség nyújtotta át a kereskedelmi miniszternek. Bodor Endre meghalt. A kinek csak dolga akadt a helybeli szolgabirói hivatalban, bizonyára ismerte a fiatal és fürge hivatalnokot, Bodort. Ha aktára volt szükség, Bodor egy perc alatt elő­teremtette. Csaknem mindig vig volt, a felekkel szemben pedig előzékeny és figyelmes. A kis Bodor most már elköltözött nemcsak hivatalából, hanem az élők sorából is. Folyó hó 18-án még kocsikázni láttuk, másnap már a ravatalon feküdt kiterítve, s 21 én helyezték örök nyugalomra, hi- vatalbeliei, valamint ismerőseinek nagy részvéte ■ mellett. A szódavizes üvegek tisztasága ellen a kö­zönség köréből panaszt hallunk. Nevezetesen, hogy az üvegek újbóli megtöltése alkalmával nem mossák ki jól azokat s igy az üvegek mocskosán, aljukon pedig salakosat! kerülnek a fogyasztók kezébe, használatára. Felhívjuk ennélfogva az illetékes felügyelő hatóságok figyelmét ezen kö­rülményre, továbbá a panasz megvizsgálására és orvoslására. Méz és mézeskalács árusítása a piacon Méz és mézeskalács a napi piacoaon nem helybeli ipa­rosok által is szabadon árusítható a kereske­delemügyi miniszter f. évi március 25-én 18.239. szám alatt hozott elvi határozata szeiiní. Hamis tizkorouás bankjegyek. A kereskede­lemügyi miniszter legközelebbi rendeletével óvatos­ságra inti az ország összes posta es távírda tyva*

Next

/
Thumbnails
Contents