Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-26 / 17. szám
SZINÉRVARALJA 1604 április 2$ falait a tizkoronás bankjegyek elfogadásánál. De jó azt mindenkinek is tudni, hogy a hamisítványok párja a valódi bankjegyeknél valamivel vastagabb, színe sötétebb s maga a hamisítvány fényképezés utján jött létre. A ,,007. 920. szám“ és 1003. „Serie“ megjelölések utólagosan vannak a hamisítványra rányomva s azok vörös színe megnedvesitéssel nem mosódik le. Szövetkezetek vasárnapja. A kereskedelemügyi minis'.tér 1904. évi 23,123 sz. alatt újabb rendeletét adott ki a vasárnapi munkaszünet tárgyában, amelv igy szól Az ipari munkásnak vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-c 3. § a alapján—a belügyi és földmivelésügyi miniszter urakkal, illetve a horvát-szlavon dalmát bán úrral egyetértőleg — a múlt évi junius hó 13-án 28,559, sz. alatt kibocsátott rendelet II A) 1. pontjához kiegészitéskép, annak r) alpontja gyanánt, a következő rendelkezést fűzöm, r) Az 1898. évi XXIII, t.-c. alapján alakult ipari és gazdasági hitelszövetkezetek közül, valamint a hasonló célú és hasonló keretekben működő egyéb ipari és gazdaság i elő- !eg-éshitelegyletek közül azok, amelyeknél az üzleti tevékenység kizárólag a vasár- és ünnepnapok néhány órájára szorítkozik, amelyek tehát köznapokon egyáltalán nem állanak a közönség rendelkezésére és amelyek nem rendelkeznek saját állandó személyzettel, vasárnapokon nyitva tarthatók és a rendes üzletmenettel járó összes teendőiket végezhetik, Megjegyzem azonban, hogy ez a rendelet nem vonatkozik nyersanyag beszerző, fogyasztó vagy egyéb rendes üzletvitellel foglalkozó szövetkezetekre vagy szövetkezeti raktárakra, sem pedig hitelnyújtással hétköznapokon is foglalkozó, tehát rendszeres üzletvitellel biró hitelszövetkezetekre vagy hitelegyletekre. Budapest, 1904. április 8 án, Hieronymi s. k. Az ügyvédi irodából. A mu’t hét valamelyik napján beállít Tatár ügyvéd irodájába egy ember s bagatell ügyben csaknem két óra hosszat értekezik az ügyvéddel. Mikor azután az ügy ki van merítve, Tatár egyéb dolga után lát. Az ember azonban nem akar elmenni, hanem megint előhozakodik ügyével, mire Tatár tettetett komolysággal azt mond ja neki: ,, Menjen csak haza, mert mindjárt 5 forintot fogok követelni!“ „Miért“ — kérdi az ember? „Amiért Önnel 2 óra hosszát beszélgettem“—feleli az ügyvéd. Jó, jó veti F elien az ember én is beszélgettem az ügyvéd urrJ 2 órát, én is fogok Öntől 5 forintot követelni “ Kölcsönösen beszámították azután 5—5 forintnyi követeléseiket, s a falusi ember boldogan bandukolt hazafele. Olcsóbb lett az üveg. A bajor és cseh nyers- üveggyárosok egyesülete, melynek eladásKlirodája Fürthben van, mivel a készletek az üzemcsökken és dacára is tetemesek, a nyersüveg árát tiz százalékkal leszállította. A Pannónia rombolói. A múlt héten tárgyalta a helybeli kir. törvényszék a képviselő választás után történt ’rombolások ügyet és meghozta az ítéletet. A kir. ügyész a vádlottak közül Kálik Lajos, líalvinszky József, Krémer Gyula, File Fe- rencz, Györkey Elek, ifj- Csetnek István, Kozma Sándor és Száraz Pállal szemben elejtette a vádat, igv a kir, törvényszék őket felmentette, ellenben Hunyadi Banntot, Halmi Istvánt és Derecskéi Istvánt négy hónapi. Csorba 1 ászlót és Töltési Józsefet két hónapi, Lörincz Lajost egy hónapi logházra Ítélte. Két heti fogházat kaptak : Mészáros Károly, Gábor István, Német Dániel, Gergely Gyula, Kovács Imre, Tamás János, Pap Gyula, Hritz János, Tyukodi Ferencz, Tóth Gábor, De- vécska Kálmán, Szilágyi István, és Francia István. Úgy az elitéltek, mint a kir. ügyész fellebezett. A törvényszék a károsult feleket keresetükkel elutasította. A bűnjelként lefoglalt tárgyak kiadattak az illető tulajdonosoknak. Magas búza árak. Az orosz—japán háború már is meghozta a maga jótéteményét, a csekély ingadozás dacára emelkedett búza árakat s több mint bizonyos, hogy még távolról sem áll a legmagasabb ponton s ha talán nem íj éri el a 32 koronás arat, mint a spanyol háború alkalmával, de minden emberi számítás szerint jelentékenyen fog még mindig emelkedni, —• csak persze akkor, a mikor a magyar gazdanak nincs eladó búzája. Pedig hát sem Japán, sem Oroszország tőlünk búzát nem vásárol s igy látszólag nincsen is oka a búza árak emelkedésének. Igen, csakhogy Európában Oroszországnak van a legnagyobb búza feleslege, a melylyel a bevite're szoruló államok, nevezetesen pedig Németország, Francziaország és Anglia búza szükségletének jelentékeny részét fedezi. Ma azonban, a midőn Oroszország naponta ezer számra mozgósítja katonáit, annyival is inkább iá van utalva egész búza teleslegére hadseregének élelmezése szempontjából, mert Mandzsúria terméketlen, készletei nincsenek. Kénytelen lesz tehát előbb-utóbb buzakiviteli tilalmat kiadni, nehogy azután utóbb maga is a külföldre legyen kénytelen búzáért fordulni. Kivitele már is napról napra csökken s a mily mértekben apad Oroszország búza kivitele, ép olyan mértékben emelkedik a fentebb megnevezett áőa nők bevitelt szükséglete — Amerikához fordulnának ezért első sorban is, ámde Aigentiniának ez idén igen közepes termése volt s ennek folytán sem Amerikának — de Ausztriának sincsenek nagy búza készletei s .feleslegei. Elmennek tehát a megnevezett államok mindenüvé, eljönnek hozzánk is, hogy a buzafelesleget összeszedjék, s ez eljárásnak természetes következménye, hogy az idén a feleslegek aratásig teljesen kiapadnak s a jövő evre búza feleslegeket át nam viszünk. A mily méivben apadnak a feleslegek. ép oly mérték ben emelkednek a gabonaárak Miután pedig minden szakértő véleménye szerint az Orosz —Japán háború legalább is több hónapra fog terjedni, a gabonaárak nemcsak aratásig fognak emelkedést mutalni, de a készletek tejes hianya miatt aratás után is magas árakat fogunk látni, még az esetben is, ha addig a háború meg is szűnnék, sőt ha meg nem szűnik, az emelkedő ] irányzatnak valószínűleg az aratás sem fog véget vetni, Minden emberi számítás szerint igy kell ennek lenni; s hogy mily jelentőségűé körülmény magyar gazdaközönségünkre s egész közgazda- sági helyzetünkre, azt bővebben magyarázni—úgy hiszem—felesleges. A magas gabonaárak azonban csak az esetben érnek valóban sokat, ha nagy lesz a termésünk is, amire az eddigj kilátásom valóban reményt nyújtanak is (Gazd. la pja) Tájékozás a fizetésképtelenségekről. A fize- j tésképtelenségek és csődök mi ben állásáról való ' tárgyilagos és a tényeknek megfelelő közlés I nemcsak a hitelezőknek, de a fizetésképte- ! len, illetve vagyonbukott kereskedőknek is érdekükben áll, mivel valótlan, kósza hírek az ügy állását gyakran tüntetik fel ferde világításban, a kiegyezést megnehezítik és az illető kereskedők hitelének áitanak, mig viszont a tényállás szépítése gyakran szolgál káros üzelmek elpalástolásának köpenyéül. Ez okból a „Magyar Kereskedők Lapja“, mely az egyetlen magyar kereskedő-újság, a fizetésképtelenségek és csődök mibenállása tekintetében lehetőleg pontos és gyors közleményekkel tájékoztatja az érdekelteket éa hogy ezt a jövőben még nagyobb sikerrel tehesse, felkeli a mi lapunknak összes olvasóit is, hogy ezen közérdekű töiekvésében közreműködésükkel támogatni szíveskedjenek a lapot. Tehetik ezt olyképen, hogy a lakóhelyükön vagy annak vidékén felmerült fizetésképtelenség és csődeseteket a kipuhatolt va- gyonállás, a fizetésképtelenség oka és egyéb figyelmet érdemlő körülmények közlése mellett, gyorsan a nevezett lap tudomására hozzák és ekként lehetővé teszik, hogy enemü hirei szavahihető egyének tudósításaiban gyökerezzenek. Midőn e közérdekű kérelmet a magunk részéről is lapunk barátainak jóakaratu figyelmébe ajánfiuk, megjegyezzük, hogy a> „MagyatsKereskedők Lapja,, szerkesztősége (Budapest, V14. kér., Almássy-tér 2.) a felmerült postai, esetleg távirati költségeket a legnagyobb készséggel inegtériti, kívánatra honoráriumot is ad s a közlő nevét mindig a legnagyobb titokban tartja. Cserebogarak irtási. A földmivelésügyi miniszter —1 tekintettel arra a nagymérvű kárra, melyet részint a cserebogár-pajor, részint maga a cserebogár okozni szokott — a cserebogaraknak, különösen a rajzási éhekben való rendszeres irtása iránt a törvényhatóságokhoz újból körrendeletét bocsátott ki, melyben ezeket a mezői endőrségről szóló 1894. évi X I. t. c idevonatkozó rendelkezéseinek pontos végrehajtására utasítja. A cserebogár, melynek lárváját a magyar nép pajor, csimasz ^agy pata néven ismeri, országos csapás számba megy s minthogy kifejlődéséhez hazánkban a hegyes Felvidéket kivéve, három év szükséges, azért a cserebogár nálunk csak minden harmadik évben szokott nagy tömegben megjelenni. A legközelebbi cserebogaras év 1905-ben, egyes vidékeken pedig mar a folyó évben lesz, tehát a védekezésnek is csak úgy várható a sikere, ha a védekezést nemcsak a rajzási évben, de már azt megelőzőleg is kellő erélylyel folytatjuk. Az irtás legegyszerűbb módja a cserebogarak összeszedése és elpusztítás.i. A szedést a bogarak első megjelenésekor kell megkezdeni, hogy a peték berakása előtt elpusztíthatok legyenek. A cserebogarak reggelenkínt, borult időben pedig nappal is, összegémberedve vagy halált színlelve ülnek a fákon s akkor könnyen lerázhatok. Szedésnél nagy gondot kell fordítani a magánosán vagy az ültetvények szélén álló faltra, melyeket a cserebogár különös előszeretettel keres föl A szedőmúnkásokat lehet a bogarak mennyiségéhez (l kg. körülbelül 1060 darab cserebogár) képest fizetni, és igy a szedők jobban igyekeznek de a fakimélés szempontjából célszerűbb kellő felügyelet mellett napszámosokat alkalmazni és akkor a méregetéssel járó idői is megtakarítjuk. Az ösz- szegyüjtött bogarakat kemény talajon agyon lehet ! tiporni és összegyümöszölni, a kádba szedett bo- j garak pedig leforrázhatok és gödörbe öntve betet methetok. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarak mesleiséges trágyakészirésre használ- J hatók olyképpen, hogy a bogarak rothadó tetem hulladékához annyi fold, oltatlan mész és turfa- hulladék keverendő, hogy azt az átható kellemet len szagtól megfoszszák. Fontos védekezési mód az is, ha a cserebog irak lárv tját, tehát a földben élő pajorokat irtjuk. Erre legalkalmasabb idő a j földforgatás, kapá'ás és szántás. Ilyenkor a felszínre jutó pajorokat agyon kell ütni, esetleg az eke i után járó olcsó napszámossal felszedetni. Ahol kevés a pajor, ott 10 — 20 darabjáért 2, 4 és 6 fillért, ahol több, ott 100—200-áért 10—12 fillért, sőt többet is fizethetünk. A pajorok szintén értékesíthetők. Kisebb mennyiséget a baromfival etethetünk meg, nagyobbat pedig trágyakészitésre használhatunk. Hogy van? Postajövedéki kihágás miatt került bajba P, J. hírlapíró, mert M. Sz. kisasszony részére dijkedvezménynyel postára adott nyomtatvány belsejébe ceruzával azt irta : „Hogy van?“ A büntető törvényszék hosszas eljárás után hármas tanácsban ezért a hírlapírót postajövedéki Ichágás miatt 2 kor. 10 flillér pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélőtábla felmentő Ítéletet hozott, indokul a követ kezőt hozván föl : A szokásban levő és igy közönséges voltánál fogva választ nem igénylő ama kérdésnek „hogy van?“ a hírlapra ráirása a személyes levelezés különös jellegével biró közlemény fogalma alá nem vonható és igy vádlott cselekménye postajövedéki kihágás tényálladékát nem állapítja meg. Állategészségügy. Szalnár vármegyében az elmúlt héten állategészségügyi állapotok. Veszettség : csenged j. Vetés, nagykárolyi j. Csomaköz. Takonykor és bőrféreg: mátészalkai j. Papos u.; nagykárolyi j. Börvely; szinyérváraljai j. Szinyér- váralja. Juhimlö :szatmári j. Lázári. Ilühkór : csengeti j. Porcsalma 3 u. ló ; fehérgyarmati j. Cégény- dányád ló, Fülesd ló, Kissikárló ló, Kölese 2 u. ló, Kömörő 2 u. ló, Milota 2 u. ló ;mátészalkai j. Fá- biánháza ló, Gebe 2 u. ló, Hodász ló, Olcsva ló; nagybányai j. Kapnikbánya 2 u. ló, Oláhtót falu 2 u. ló; nagykárolyi j. Reszege ló; nagysomkuti j. Fehérszék ló, Hagymáslápos ló, Kisbozinta 2 u. ló, Kőváiremete ló, Kolcér ló, Magosfalu ló, Nagy- nyires 2 u. ló, Nagysomkut ló, Pusztahidegkut ló, Varulya 1 n, 2 ló; szatmári j. Aranyosmegyes ló Batiz ló, Józsefháza ló, Kispalád ló, Nagypalád ló, Udvari ló; szinyérváraljai j. Avasfelsőfalu ló, Bu- jáuháza ló, Ványaháza ló, Nagybánya 2 u. ló- Sertésvész: erdődij. Ivácskó ; mátészalkai j. Nagydobos 1 t. ,• nagyárolyi j. Mezőterem 2 t. ; szatmári j. Homok 2 u.; szinyérváraljai j. Avasuj. város I I. 5 u. Betörés. Folyó hó 23- ra virradó éjszakán ismeretlen tettesek betörtek Sejp.ő Antal helybeli lakosnak pincéjébe. Da a tolvajok a bort nem találták'ott, mert Sebő másuvá átszállította. A pincében a betörők mindössze 8 véka krumplit találtak, amit szerencsésen el is vittek. Ugyancsak ismeretlen tettesek törték fel egy éjszaka Petricsek István kányaházi lakos magtárát és onnan sertészsírt s Különböző ruhaneműket 372 kór, értékben elloptak. Sveit Bernát bikszádi lakos istálójábó! a f. hó 16 óra virradó éjszakán egy 10 hónapos borjut elloptak. A csendőrség ä tetteseket Tinta Tógyer Mihaucz és Pőnta Mihály Mihaucz bikszádi lakosok személyében kiderítette. Mamosás. Van szerencsém a mélyen tisztelt címmel tudatni, miszerint Nagyváradon a Sénymosást\ vegytisztitást, stb. kitűnő sikerrel megtanul- zain. Hazatérvén kizárólag ezen |foglalko- tásnak fordítom időmet és tehetségemet. Mély tisztelettel kérem b. pártfogását. A legelső próba meg fogja győzn:, hotry mosásom a fővárosi legelső fénymosóda remekeivel vetekedhetik tisztaság, szépségét vakitó fehérség tekintetében. Kívánatra a ruhák házból átvétetnek s lehető legrövidebb idő alatt,—■ kétségtelen az úri közönség legnagyobb megelégedésére, házhoz szállíttatnak. Penész, — rozsda és tinta pecsétek is kitisztittatnak és a legkisebb nyonot se hagyva eltüntetnek. Magamat szolgálatára ajánlva vagyok mély tisztelettel Jakabsolin Szeréna Szinérváralja (Cigány utca)
