Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-26 / 17. szám

1. évfolyam. 17. szám TÁRSADALMI, GAZDASÁGI és SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési ár: Bgósz évr« 6 kor., félévre 3 kor , negyedévre 1 kór, 50. Egyes szám ára 12 fill. Nyíl ttér sora 20 fitter. Megjelenik; minden kedden Főszeriésztő : 1LOSVAY GUSZTÁV. Felelős szerkesztők és laplnlajdonosok: Kaba Tihamér és Katona Sándor dr. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények ét küldemén.ek a „Se'wórváralja“ szerkesztőségéhez intézendók. Szövetkezet. Lapunk legutóbbi számában azt Ígér­tem, hogy egy alkalommal szólani fogok a bort és gyümölcsöt értékesítő szövetke­zet megalakításáról. Minthogy az idő mind­inkább közeledik ahoz a ponthoz, a mely­nél e szövetkezet áldásos működésének meg kell kezdődnie, a legelső alkalmat íagadom meg, hogy figyelmeztető, éb­resztő szavam idejekorán eljusson termelő közönségünkhöz és saját érdekében, saját előnyére kifejtendő cselekvésre buzdít­hassa azt. Községünk 5000-et meghaladó lakos­ságának igen nagy százaléka foglalkozik szőlőműveléssel és gyümölcstermeléssel; igen sokunknak pedig egyenesen létfeltéte­lünk, egyedüli jövedelemforrásunk a gyü­mölcs és a bor. Egy-egy jó terrr^t szinte megváltoztatja községünk külső I^?t. Az emberek rendesebben táp'álkoznak, ruház- kodnak; a kedélyek megvidámulnak s a megelégedés boldog mosolya játszik a nél­külözések által mélyen barázdált arcokon. E rajz költőinek látszik, de nem az. Meg tudná mondani az adószedő, a végrehajtó, meg mindenki, akinek életviszonyai a né­pével összekötvék, hogy mit jelent közsé­günkben a gyümölcs és a bor ? Ha csakugyan ennyiie fontos kereseti forrásunk ez nekünk, akkor megbocsálhat­lan bűnt követünk el, ha a bortermelést és a gyümölcstermelést jövedelmezőbbé tenni késünk, vagy teljesen elmulasztjuk. Felelősség terhel bennünket, ha nem törekszünk egyrészt arra, .hogy a termelést szakszerűbbé és Eredményesebbé tegyük; másrészt arra, hogy a termelt mennyiség árát minél magasabbra fokozzuk. Az elsőre vonatkozólag lényeges lépés az állami szőlőtelep létesítése. Ennek alkal­mazottai, felteszem, mindenkor, minden­ben s mindenkinek előzékenységgel adnak szakszerű tanácsokat, litbaigazitásokat a termelést illetőleg, s azt egyébként is igye­keznek előmozdítani, intenzivebbé tenni. Mit ér azonban a termés fokozása, ha azt kell tapasztalnunk, hogy nagyobb ter­més idején az árak szállanak annyira alá, bogy a bevétel csak kis százalékkal múlja fölül a közepes termés bevételét, sőt nem ■egy esetben fölül sem múlja. Ezen segí­teni keli. Segíteni ? Hogyan ? Ki ? Igen, segíteni kell a dolgon, még pedig szövetkezés által. Szinérváralja nagy terü­leten s oly minőségű bort és gyümölcsöt termel, a mely a világpiacon is joggal szá­míthat közepes kelendőségre. Ezt a piacot meg kell keresni és ott árusítsa aztán minden termelő a maga terményét, Mint­hogy pedig szegényebb embereink nem. képesek sem arra, hogy a világpiaccal a& érintkezést megtalálják, sem arra, hogy ezzel az összeköttetést állandóan fenntart­v vm sáx, egy (társaságnak kell a vezetést ma­gához ragadni, mely társaság aztán mint egy ember intézkedik az összes tagokért. Községünk minden termelője fogjon kezet egymással, lépjenek.szövetségre, alakuljanak szövetkezetté. Ez a -szövetkezet majd jobb piacot teremt, az .elárusít ásta váró gyü- mölc nek és bornak; kamatmentes előleg nyújtással megmenti a termelőt attól, hogy — pénzre lévén szüksége— termését kény­szerűségből potom árért adja .el; pinezét létesít, melyben helyet ad azoknak. Ifik.a hely hiánya, hordót s egyéb eszközöket azok­nak. kik eszközök niánya miatt kényte­lenek hátrányos vásárt: csinálni. Nem lehet oeloi^ hogy én itt, e oikk szűk keretében o'szövetkezet teljes képét nyújtsam Nekem a célom ez alka­lommal csak az, hogy gondolkozást pro vocá\ják a szövetkezetről és elhatározásra buzdítsak annak megalakítására. Hogy pedig szavam he legyen kiáltó szó a pusz­tában, kél olyan embert szólítok fel a szóban forgó 'szövetkezet megalakítására, akikről tudom, hogy nemcsak képességük szakértelmük és tevékenységük, hanem em- berszeretetök miatt is legalkalmasabbak erre, E két iérftuJablo nszky György, sző­lészeti és borászati felügyelő és Gerber Ödön gyógyszerész. Uraim! Községünk igen jelentékeny számú lakosságának nevében és érdekében Társsa. Amerikai utamból. II. Nagy áruházakról. — Irta Gál Jenó oki. mérnök. — Az európai nagyvárosnak számos nagy üz­lete van. Az amerikainak csak néhány, a többi jelentéktelen. így New-Yorknak tizenkét nagy boltja big store-ja van. Karácsony előtt YVanamaker apróhirdetésben 400 úgynevezett „eriand bay“-t, szabadon for­dítva; oly fiút, ki apróbb csomagokat házhoz visz, kit küldözni egyéb üzleti célra is lehet — ke resett, Miféle üzlet az, kérdém egy honfitársamat, kinek egv egész fiuzászlóaljra van szüksége ? „Ez egy oly bolt, hol mindent lehet kapni, ehhez: nagy apparátus kell“, teleié. Az üzlet egy egész tömböt foglal el, számos bejárata van, de elkülönítve a stakaszai ez üzlet­nek nincsenek. A szélfogó ajtót egy szerecsen nyitja ki és belépéskor egy szalonruhás ur fogadja a vevőt, hogy útbaigazíthassa. Teljes csend uralkodik a hatalmas üzletben, hol csak a kiszolgáló hölgyek, száma 3000, az üz­let összes alkalmazottaié 7000. Alku nincs. A vevő pl. kiválasztja egy pudlinál az ő viszonyainak megfelelő áru ruhaszövetet (az áruk nem fajta, hanem ár szerint vannak osztályozva) — a kiszol­gáló hölgy ad mellé egy fut, ki az árcédulát a pénztárosnőnek (ilyen is 300 van) átadja. Az áruk egy részét maga Wanamaker állítja elő. így a kész férfi- és női ruhákat is. Minden szakasznak külön vezetője (mana- ger-je), elárusító és pénztáros és fiú kara van, ao meg számos detektivje, ki arra ügyel, hogy a •vevő, az elárusító vagy a pénztáros ne lopjon. Női kalap, szárnyas, meleg fürdő, cukorka, zongora, szivar, hajsütés, könyv, hús, bútor, szó­val minden kapha.ó itt. Egyik emeletről a másikra automata-lépcső vezet. Ha ennek a legalsó fokára rálép az ember,, ugyanazon fok és az összes fokok felfelé halad­nak ; csak a következő emeletnél !e kell lépni; xóla. Gondolom a második emeleten, melynek •egy része óriási könyvüzlet, kerestem valamit. Többször kérdeztem a segédet, kissé uj lévén a mód, mely szerint a könyvek ott osztályozva, vannak. Párszor felelt, azután türelmetlenül ki­mondta az amerikai nagy mondást: „Help yourselt!“ „Segíts magadon !“ Egy-egy bevásárló hölgy (jórészt a szebb néposztaly jár ide) az egész napját az áruházban! tölti és minden szükségletét bevásárolja. Van az: üzletben vendéglő, hol „luncheon“-t, olyan de- jeuner-félét vehet. Délután 2 órakot ingyen hang­verseny van az üzletben, d. u, 5 óarkor ingyen cacao vagy kávé. Nem utolsó látvány az, amint a női ruhá­kat a nővevőkéhez hasonló termetű, szebbnél! szebb élő inodelekkel próbáltalak, vagy amint a női tornaszerekben mutatnak be reklámul szép1 gyakorlatokat. A könyvüzletben felolvasásokat tartanak ast uj poétákból, a haqgszerosztályban művészek ját­szanak. Beszélő gépek -mulattató dolgokat adnak elő í Tavaly őszszel e boltnak 5 millió európai bevitele volt. Jórészt linó,ni kelmék, hangszerek, képek rés műtárgyakból, az amerikaiak ily dol­gokban ^elmaradtak. Wanamaker üzlete kőiül kilenc vasutnteg- álló hely van, újabban a töld alatt lehet leszállói., honnan lift .szállít fel. Az élet egy ily üzletben annyira jellemző Amerikára, hogy a legutolsó szezon legsikerültebb darabja erről szól. Az alkalmazottak az illető üzletszakasznál elért tiszta nyereség Jö százalékát kapják, azon­kívül ott bármit fél áron vehetnek. Az árak ponto­san annyit tesznek ki .dollárokban, mint nálunk forintokban. Tgy egy pár glacáe-keszt) ü 1.20 dol­lár, egy szebb nyakkendő 4.50 dől., cipő 5 dől., zongora 200—300 doh, hús .1 kiló 2 font 40 cent, kész férfi ruha 20 doh, a fodrász dija 40 cent, stb. Az üzlet minden nagy lapban .hirdet, min­dennap más szöveggel és rajzokkal. Ezeknek az intézésére külön irodát tart egy managerrel, ki — mint megtudtam — 1.2,000 dollárt kap, szán.os rajzolóval, fogalmazóval és Írnokkal. Az alkalmazottak hetenkint kapják fizetésü­ket, de bármely nap elbocsáthatók. A tulajdonos igen elles ember. Philadelfiáb ni lakik; ott és még Chigagobati is hatscnló nagy üzlete van. Roppant tekintélynek ötvend; év végével az elmúlt évről való véleménye és a következő évi é való jóslatai üzleti körökben és a tőzsdén a legkompet^nsebbek. í t i

Next

/
Thumbnails
Contents