Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-15 / 46. szám
I. évfolyam. Szinérváralja, 1904. november 15. 46. szám. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, Főszerkesztő : A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. ILOSVAY <3tTTS!ZTj4.'V7". valamint előfizetési díjak Nyilttér soronkint 20 fillér. Felelős szerkesztők és laptulajdonosok a „SZINÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Szinérváraljéra intézendűk JVCsssjoloaails. © lap mlnclon liocidoxi. j KRBfi TIHRMÉR dr. és KRTONfl SÁNDOR dr. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. V agy onbiztonságunk. A tudósok azt álitják, hogy az ősember barlangban lakott, amelynek ajtaját nagyobb fatömbökkel, kődarabokkal torlaszolta el s ekképen védekezett más emberek és a ragadozó állatok ellen. Élete folyton veszélyben volt. Örökös rettegésben is élt e miatt. Soha sem tudta mire virrad fel másnap s hogy egyáltalában lesz-e neki virradása többé. Csendőrök, rendőrök és egyéb biztonsági intézmények ismeretlen fogalmak valának az ősember előtt. Mindig el volt készülve arra, hogy reggel amint lábát a barlangból kiteszi, előugrik valami lesben álló ember vagy állat és őt megtámadja. Voltak ugyan fegyverei is. De hát azok is rettenetesen kezdetlegesek voltak Egy-egy hegyes karó, vagy göbös végű bot volt még akkor a biztonsági eszköze. Mert az uj már aránylag tökéletes s későbbi fegyver. Látjuk j:ehát, hogy az ősembernél személybiztonságról szó sem lehetett. Mint állott a dolog a vagyonbiztonság tekintetében? Elsőbb kérdés az volna, egyáltalában volt-e vagyona az ősembernek? Az ember akkoriban is gondolkodó lény volt. S mint ilyen bizonyára előre gondoskodott legalább egy-két napi eleségről s ha elejtett egy állatot, bizonyára eltette annak bőrét ruházkodás céljára. Jelentéktelen vagyona tehát volt az ősembernek is. Ki vigyázott erre, ha az ősember barlangjából távozott s élelem után nézett? Senki. A barlang nyílása elé gördített kő volt minden biztosítéka a betörés ellen. Azóta óriási fejlődés következett be minden téren s igy a személy- és vagyonbiztonságra nézve is. A belbiztonságról szóló törvények, rendeletek nagy tömege s a létesített számos intézmény mellett ma már elmondhatjuk, hogy van szeinély- és vagyonbiztonságunk. Nagyon természetesen helyenként jobb, sőt kitűnő; más helyen gyarló. Mi nálunk, értve Szinérváralját és a járás nagy részét, különösen az Avast, a vagyonbiztonság bizony gyarló. A betörések és éjjeli valamint nappali lopások ijesztő ünárjvüek. Van községünk, hogy egy éjszaka két, sőt három helyen is betörnek pincébe, kamarába, üzletbe s oly nagy mennyiségű tárgyakat, árukat emelnek el, hogy azokat csak szekérre rakva hordhatják el, vagy pedig tekintélyes számú banda cipelheti el. Ez elszomorító dolog. De ennél is nagyobb baj, hogy pl. Váralján, az Avasban bizonyára még inkább, minden többé-kevésbbé vagyonos ember hátában állandóan ott tanyázik a félelem, hogy valamelyik éjszaka ő hozzá is betörhetnek. Sokan tesznek is ez ellen óvintézkedéseket. Erős zárakat alkalmaznak. A zárak, szó sincs róla, használnak annyit, amennyit. Ügyes betörőink azonban megbirkóznak az erősebb zárakkal is. S azután kevés embernek van kedve s pénze hozzá, hogy lakásán börtönajtók díszelegjenek. Tolvajbandánk előtt minden kedves és becses, aminek csak értéke van. Bolti portéka, hízott disznó, butortárgyak, élelmi cikkek, ruhanemüek, szeszes italok, tűzifa, szóval minden. Amihez csak hozzá férhet, azt ott nem hagyja. S érdekes, mily könnyűséggel lopják el az ólakból a sertést, ezt az állatot, amely mindjárt sivit, mihelyt valaki hozzá nyúl. Élő állapotban nem is tudják ellopni, mert ha befogják is a száját, éles hangjával csak felkölti a háziak figyelmét. Ezért azután ügyesen megölik egy késszurással s úgy szállítják el zaj nélkül. Vannak, akik éjszakára csapdát állítanak a tolvajoknak, betörőknek. Mások meg önműködő puskát helyeznek el oda, ahol a betörők járhatnak. A „Szinérváralja“ tárczája. Az amerikai elnökválasztásról.- Gál Jenő mérnöktől. Roosevelt Tivadar újra kormányozni fogja az Egyesült államokat 4 éven át „a népért, a népnek és a nép által“ mint az alkotmányban áll. A demokraták jelöltje Parker, „a biró“ visszatér hivatalába, mely legfeljebb a mi táblai tanácselnökségünkkel ér lel rangban. A demokrata párt — bár volna egy külön sociálista töredék is a congressusban munkáspárt volna legalább programmja ezt mutatja. A választás eredménye legjobban mutatja az amerikai munkásnép jóllétét. Igaz ugyan, hogy a tőkések, nagy és kis kereskedők és gazdák, jobb állású magánhivatalnokok mind republikánusok, mégis a munkás szavazatok 40%-ának meghódításával érhette el az uralkodó párt jelen győzelmét. Mig tehát pld. a nagy munkásosztálylyal biró Szászország a birodalmi gyűlésbe pár kivétellel csupa sociálista képviselőt küld, addig az amerikai munkásnép ennek szükségét nem látja és még hiányzó jogainak teljesedéséért vár, sem hogy a demokratákat győzelemre segítse, mely párt programmja és múltja nem oly „prosperons“ nem oly eredményes, mint a republikánnsé. Roosevelt egyéni érték dolgában mindjárt Washington, Lincoln és Zefferson után jön. Kiváló diplomata, jeles jogász, hadvezér és nemzetgazda. A mellett philantróp is. A győzelmes spanyol háború, a hatalmas hajóhad létesítése, a Panama csatorna építése magukban nagyszerű eredményei pár évi kormányzásának. Bár kevésbbé ismert, de nem kisebb müve neki az öntöző müvek teremtése az ország közepén levő államokban, akkora területen, mint a monarchia. Nemes gondolkodásának a bizonysága a cárhoz intézett diplomáciai jegyzék az üldözött zsidók érdekében, továbbá a négerek pártolása. Az uj amerikai diplomácia iskolázottsága az ő nagy tudásának köszönhető. Tekintély, hatalom és gazdaság dolgában, sőt általános jólétben — soha nem sejtett magasságra emelkedett uralma alatt Amerika. Mint a legtöbb amerikai nagyember, ő is „self made mann“ ige alul kezdte. Ma már gazdag ember, de csak európai értelemben. Lányának a 24 éves Alicénak kezére bizonyára még többen pályáznak a választás után. Parker biró kisebb caliberü ember. Jelöl- tetését annak köszönhette, hogy New-York államban, mint kiváló biró és birtokos, nagy ismeretségnek örvend. A szavazatok ll°/0-át ez állam adja. Miután New-York város democrata polgármestert választott, biztosra vették, hogy New-York állam is demokratára szavaz. A kelet, közép s nyugat demokratái New-York után mennek, a dél amúgy is hü demokrata. Dacára Roosevelt személyi kiválóságának, tán győzhetett volna a demokrata párt más tacticával és más jelölttel. Mig ugyanis a republikánusok egyedül Rooseveltet jelölték, a demokraták Parkeren kívül felléptették a „New-York American and Journal“ (amerikai „Friss Újság“) névszerü kiadóját, Hearst-ot és még nehány nála kisebb alakot. Miután lapjai lekicsinyelték Parkért, látva a párt veszedelmét, Hearst leköszönt. Ez már csökkentette a párt erkölcsi erejét. Maga Parker nem mozdult „Aezopus“-ból, birtokáról legfeljebb a közel levő New-Yorkba járt be egy-egy „meeting“-re. Feltétlenül szükséges lett volna pedig legalább a „Kétes“ államokban megjelenni. Mig Roosevelt két év előtt beutazta az egész országot és közismert ember, addig Parkért a leghübb demokraták sem látták. Négy hét előtt már az ipari centrumokon meglátszott a választás remélt kimenetelének hatása. Pittsburgnak egy éve fiitetlen kemencéi és olvasztói, melyek hetenkint 3.000000 tonna vasat termelnek, újra üzembe jöttek, az olaj- trust, a hús, réz, dohány, aczél stb. trustök megduplázták munkásaik számát, az értékpapírok ára felszökött, a közlekedési vállalatok nagy megrendeléseket tettek, a számos munkanélküli bevándorló munkához jutott, a gazdasági élet egy évi pangás után minden aurópai képzeletet meghaladó lendületet vett, mert a republikánsok diadala biztosította a gazdasági élet stabilitását. Örök álom. A kis góth-oltár előtt a sötét ravatalon a papnevelő prefektusa aluszsza álomtalan álmát. Sápadt, tiszta arcán végtelen nyugalom. A kan- daláberekben fel-fellobbanó szeszláng kékes világánál mintha még egy félbeszakadt mosoly villanna át színtelen ajkain.
