Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-06 / 36. szám
Szinér várai ja, 1904. szeptember 6. 36. szám. TÁRSADALMI. SftZOASÁOI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 20 fillér. e> lia-y» nxincie»:«. lit.©cS.cS.o*x. Főszerkesztő: IIiOSVAT G-TTJS5BTA.-V. Felelős szerkesztők és laptulajdonosok Kaba Tihamér és Katona Sándor dr. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények valamint előfizetési díjak a „SZiNÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Szinérváraljára iitézeadilc. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Szövetkezetünk. A szinérváraljai ipari és gazdasági hitelszövetkezet f. hó 4-én tartotta meg alakuló közgyűlését. Megszületett tehát a harmadik pénzintézet és ez működését mihamarabb megkezdi. A szövetkezetét javarészt városunk kereskedő és iparos közönsége teremtette meg az Országos közp. hitelszövetkezet auspiciumai alatt és ezen körülmények kifejezést is nyertek az uj pénzintézet cégében. Ténynyé vált immár a harmadik bank megalakulása, nem bírna tehát most már nagy jelentőséggel annak firtatása, bírni fog-e az itt létjogosultsággal, életképes lesz-e a szövetkezet; amennyiben a közeljövő úgyis megmutatja az uj bank szükségességét vagy szükségtelenségét. Pár hónap múlva a tények, az elvitázhatlan tények fogják a vita fonalát elvágni. Részletes jelentésünk a gyűlés lefolyásáról a következő. A szövetkezet alakuló közgyűlése f. hó 4-én (vasárnap) d. e. 10 órakor vette kezdetét. A gyűlés vezetője Walkovits János, az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje volt. Walkovits mindenekelőtt constatálta, hogy az alakuló közgyűlésen megjelent tagok száma 43 és ezek 184 üzletrészt képviselnek. Walkovits János kiküldött ezután az elnöki széket elfoglalván, rövid beszéd kíséretében az ülést megnyitotta. Beszédjében az elnök kifejezést adott annak, hogy Váralján egy szövetkezet megalakulása iránti lépések már régebbi keletűek, azonban az Országos Központi Hitelszövetkezet eleinte a megalakításba belemenni nem akart, mert a központi szövetkezet olyan helyeken, ahol más pénzintézetek fennállanak, nem egy könnyen és nem szívesen megy bele a szövetkezet alakításba, amennyiben feltételezi, hogy a létező bankok a pénzszükségletet kielégítik. Minthogy pedig az itteni kezdeményező körök a központi igazgatóság ezen álláspontját elfogadhatónak nem találták s a dolgot annyiban nem hagyták, hanem továbbra is ragaszkodtak a szövetkezet megalakulásához, a központ pedig azt tapasztalta, hogy itten a szövetkezet iránt az érdeklődés meglehetősen nagy s önzetlen, értelmes, jel- lemes emberek vállalkoznak a szövetkezet megalapítására: ugyanazért engedett a központ a kívánságnak s elhatározta, hogy Váralján szövetkezetei szervez. Constatálta azután az elnök, hogy a közgyűlés napja kellő módon közhírré lett téve, az aláirt tagok valamennyien meghivattak és hogy a gyűlés határozat- képes ; a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Bányai Józsefet, a jkv hitelesítésére pedig Magoss Menyhértet és dr. Bajnócy Gézát. Majd az elnök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a hitelszövetkezet „Szinérváraljai ipari és gazdasági hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja“ céggel, Szinér- váralja székhelylyel, korlátolt felelőséggel a bejegyzéstől számított 50 évre megalakul. Egy üzletrész nagysága 50 koronában állapíttatott meg, mely összeg heti 40 filléres előleges részletekben fizetendő be. Belépési dij 50 fillérre határoztatok üzletrészenkint. Az alapszabályok felolvasása és megmagyarázása után a közgyűlés azokat egész terjedelmükben a szövegbe irt pótlásokkal együtt elfogadta és megállapította. Az elnök felhívta azután a gyűlést, hogy 9 igazgatósági és 3 felügyelő bizottsági tagot válasszon, megjegyezvén, hogy a keresk. törvény értelmében az igazgatók 3, a felügyelők 1 évre lesznek választva. Bejelentette egyszersmind, hogy a központ a szövetkezet igazgatóságába Ilosvay Gusztávot, a felügyelő bizottságba pedig Neupauer Jánost nevezi ki. Mire az igazgatóságba: Bárány Béla, Uray Bertalan, Kepes József, Turzuly Károly, Alby István, Boér Károly, Stauder János, Smocer János és Wilkovits Miksa; — a felügyelő bizottságba pedig: Kovács Lajos, Szilvásy Dániel és Wasserblatt Bence egyhangúlag megválasztattak. Az alapszabályok 40. §-a f) pontja értelmében felhatalmazta a közgyűlés az igazgatóságot, hogy a szövetkezet nevében egyelőre a tagok által jegyzett üzletA „Szinérváralja“ tárczája A szociálizmusról. Irta: K. 5. (II. közlemény.) Minden szociálisztikus rendszerben közös vonás a mai társadalmi renddel való elégedetlenség és a társadalom reformálására való törekvés. Ámde, mint fejtegetéseink során már előadtuk, ilyen elégedetlenségeket és ilynemű törekvéseket a történelem minden korszakában találhatunk, mert hiszen ezen áramlatok voltak mindenha az emberi haladásnak és fejlődésnek rugói és azok ma is. Van azonban a szociálizmus néven ismert nagy eszme-mozgalomnak egy olyan jellemvonása, mely azt az emberi kultúra históriájának minden szakában uralkodott reform mozgalmaktól megkülömbözteti, a mi azt karak- terizálja. A szocziálizmusnak ezen karakterisztikus vonása az, hogy minden mozgalomnak súlypontját a társadalomba helyezi. A modern korban a gondolkodó és tudományos elmék figyelme mindinkább a társadalom felé fordul. Azóta, amióta a műveltség haladásával és az érzések nemesedése folytán az államférfiak és gondolkozók mindinkább nagyobb figyelembe részesítik az emberiség nagy tömegeinek, a nyomorban sínylődő, elnyomott és kizsákmányolt alsóbb néposztályoknak helyzetét, azóta az emberiség állapotának megjavítására irányuló törekvésnek nem az a tárgya és tendenciája a mi előbb volt, t. i. az egyes uralkodó osztályok és az államhatalom közötti viszony szabályozása és nem az a törekvés, hogy az egyes osztályoknak az államhatalomban minél nagyobb rész biztositassék. A mint az emberi elme érdeklődésének tárgyát lassanként a tömegek helyzete kezdte képezni, az emberiség sorsának jobbítását ezélzó mozgalom súlypontja az államhatalomtól a társadalomba lett áthelyezve. Emberi társadalom alatt értjük a szükségletek kielégítése, a kulturális és gazdasági haladás és általában az emberi boldogság előmozdítása céljából összeműködő emberiséget. A társadalom sokkal tágabb fogalom mint az állam, mert a társadalom az egész művelt emberiséget magában foglaló szervezet, melynek az egyes államok, mint kisebb szervezetek csupán eszközei a saját céljainak megvalósítására. A legújabb korban az emberi lélek felül emelkedett az állami szervezet szűk korlátain s tekintetét az egész társadalom felé fordította. A tudományos kutatás az emberi társadalmat tette tanulmány tárgyává, megfigyelte annak jelenségeit, megállapította törvényszerűségeit és megteremtette a legmodernebb és a leguniverzalisabb és azt hisszük — túlzás nélkül mondhatjuk a világ egyik legszebb tudományát: a társadalomtant a szociológiát. A szociológia atyjaként a francia Comte Ágostont emlegetik, de ezen tudománynak kifejlesztője és teljes rendszerbe foglalója a nemrég elhalt Spencer Herbert volt, Angliának egyik legnagyobb fia, korának és minden időknek egyik legnagyobb gondolkozója. A szociálizmus és a szociológia alapján épült fel, mondhatnék, hogy a szoc. alkalmazott társadalomtudomány. De a szociológia nem jelent szo- ciálizmust. A szociológia egy tudomány, mely a társadalom törvényszerűségeit megfigyeli és egybefoglalja, a szociálizmus ellenben egy törekvés egy mozgalom, melynek célja egy társadalmi rendszer létesítése. Hiszen Spencer Herbert, a legnagyobb szociológus, szociálizmusnak legdühösebb ellensége volt. O szerinte, ha a szociálizmus eszméi valaha megvalósulnának, az az emberi haladásra a legnagyobb szerencsétlenséget jelentené. Rövid kitérés után viszatérünk tulajdon- képeni tárgyunkhoz. A szociálizmus rendszerei azon felfogásból indulnak ki, hogy a mai gazdasági szervezet egészségtelen és első sorban nagyon igazságtalan, mert a ma uralkodó szabad verseny következtében a nagy tőkével rendelkezők, a születésüknél, vagyoni viszonyaiknál és szellemi képességüknél fogva kiválóbbak, erősek és hatalmasok, kezükben tartják a törvényhozási és kormányhatalmat és ezen hatalmukkal visszaélve azt a fenti előnyökkel nem rendelkező, nálunknál gyöngébb emberek kizsákmányolására használják fel. Ezen bajokat orvosolni, ezen állapotot megváltoztatni célja a modern szociálizmusnak. Azon mód és azon eszközök, melyekke ezen célját megvalósítani akarja, teljesen eltérnek azon módoktól és eszközöktől a minőket a társadalmi reformok megvalósítására az emberiség eddigi történelmének folyamán alkalmazni láttunk. Az emberiség eddigi históriája ugyanis nem egyéb, mint osztályharcoknak végtelen sorozata. Osztály alatt a társadalomnak olyan köre értendő, amely különleges társadalmi szerepénél fogva, különleges érdekekkel bír. Az osztály kiválás alapja mindig egy különleges társadalmi fungció volt és a jelenben is az. így
