Szinérváralja, 1904 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-23 / 34. szám
TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉFIRODALMI HETILAP Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1 korona 50 f, egyes szám ára 12 fillér. Nyilttér soronkint 20 fillér. !MCegjeleixíl& & Icvjp» mludlexi lixsclcí oij.. Főszerkesztő : XnCjOSS-V-ííK-^ O-TTíSSS'r.Á-'Xr. Felelős szerkesztők és laptulajdonosok Kaba Tihamér és Katona Sándor dr. A lapra vonatkozó mindennemű közlemények és küldemények valamint előfizetési díjak a „SZINÉRVÁRALJA“ szerkesztőségéhez Szlnérváraljára Intézeadők. Hirdetéseket mérsékelt árakon közlünk. Királyok hete. Két nemzeti ünnepet ült az ország a múlt héten. A magyar história két kimagasló alakjának ünnepe volt . . . Szent Istvánnak a magyar állam tulajdonképeni megalkotójának és jelenleg uralkodó királyunknak ünnepe. Kilenc évszázadnak megpróbáltatásokban és veszedelmekben teljes ideje választja el egymástól a magyar nemzet e két korszak alkotó alakját, mégis törekvéseikben, alkotásaikban hasonló cél vezette őket. Egy nemes idea, melynek végcélja egy hatalmas és életerős magyar nemzet, mely képes megmaradni, virágzani és fejlődni az idő viszontagságainak közepette is. Oly jelentős korszakba esik uralkodásuk, a melyben államférfim bölcseséget és körültekintést igénylő feladatok vártak rájuk; oly korszakba, a melyben szinte kétségessé vált a magyar nemzet létele, fennmaradása. De Szent István, majd pedig hosszú kilenc évszázad után I. Ferenc József megóvták a nemzetet, az azt fenyegető romlástól, az az államférfim előrelátással emez bölcs tapintatával. Szent István uralkodását megelőzőleg elpusztulással fenyegette a nemzetet; egyrészről a magyar államiság bizonytalan volta és a törzsszerkezetnek fönnállása és az erkölcsök elvadulása, másrészt pedig Nyugatnak nagyhatalma és fenyegető beavatkozása. De a hazát a romlástól megóvta Szent István, ki korát meghaladó érettséggel, államférfim tapintattal, lángelmével belátta, hogy a magyar nemzet csak úgy tarthatja fenn magát az őt körülvevő müveit nyugati, nemzetek sorában, ha felhagyva a pogány vallással felveszi a kereszténységet és evvel együtt nyugati szomszédjainak kultúráját. Pár ezer akadálylyal kellett megküzdenie, mégis győzött és ezután fogott nagy munkájához, a magyar államiság konsolidálásához. Bölcseségével, alkotó teremtő képességével szilárd alapokra fektette a magyar államiságot, megalkotta, megteremtette a tulajdonképeni magyar hazát. Semmi sem bizonyítja jobban Szent István államférfim bölcseségét, lángelméjét, mint az, hogy az o általa teremtett intézmények változatlanul állottak fel sok évszázadig és lényegileg ma is megvannak. Szent István Uralkodása óta kilenc évszázad zivatara vonult el a magyar nemzet felett. Fejlődött és hanyatlott Szent István alkotása. Dicsőségének fénye nem egyszer beragyogta egész Európát, de viszont sok évszázadon keresztül a legelkeseredettebb küzdelmeket kellett folytatnia saját fennmaradásáért, tételéért és ezen létért folytatott küzdelmek Ferencz József trónralépése alkalmával érték el tetőpontjukat és az ő uralkodása alatt szűntek is meg. A legszélsőbb absolutizmus után a nemzet kibékült királyával, beköszöntött az annyira kívánatos alkotmányos élet, mi által az évszázadok zivatarai által agyonsanyargatott nemzet virágozni, fejlődni kezdett és belépett a müveit nyugati államok sorába. Immár másodszor Ferénc József egyesítvén magában első nagy elődjének bölcseségét és államférfim qualitásait, belátta, hogy ősei trónjának megingott pillérjeit csak úgy szilárdíthatja meg, ha a magyar nemzetnek alkotmányt adva, rávezeti a boldogulás útjára; — belátta, hogy csak egy szabad és virágzó magyar nemzet lehet a Habsburgok büszke trónjának biztos támasza . . . Harminchét évvel ezelőtt érintette fejét Szent István koronája és ez idő alatt méltóvá lett nagy elődjéhez és példányképül szolgálhat minden időkre az alkotmányos fejedelemnek. Szakítva családja több százéves tradíciójával, leküzdve neveltetése félszeg- ségeit, megértette nemzetét és korát, aranybetükkel írva be nevét nemcsak hálás nemzete szivébe, de a világtörténelem legfényesebb lapjaira is. A szokott nagy lelkesedéssel ünnepelték népei és az egész civilizált világ születésének 74-ik évfordulóját. Délceg alakját nem törték meg 7 és fél tizednek viszontagsági és a sorsnak számos csapása, mely nemcsak uralkodik, de atyai A „Szinérváralja“ tárczája. Infanteriszt Kohn. Irta: Hazai Hujó m. á. v. hivatalnok. Kohn zsidó volt és katona. Azonfelül pedig regruta. Zsidónak lenni nem jó. Zzidó katonának lenni nagyon nem jó. Zzidó regrutának lenni igen nagyon nem jó. Különösen és épenséggel nem jó azoban zsidó regrutának lenni a 16-ik századnál. Nam azért, mivel 16-ik század szobái mellett van az őrnagy ur istálója, és igy mikor az őrnagy ur istáló vizitet tart, napjában 15-ször, mert két sarzsi-lova is van, olyankor mindig benéz az ablakon, ami szintén nem istennek tetsző dolog, — hanem azért, mivel a 16-ik századnál „nem igen szeretik a zsidót.“ Hogy miért nem szeretik „igen“ a zsidót ott, azt senki sem tudja. Ellenben azt mindenki tudja, hogy mióta a komáromi fesztung oldalán a kőszüz álldogál (hogy nem röstell annyi katona között!) — az pedig nem tegnap óta van, — hát azóta annak a zsidógyereknek, aki a 16-ik századhoz került régen rossz már. Ez velejár a 16-ik századdal, mint regimenetamborral a nagy bot. A Kohn pedig a 16-ik századnál szolgált. A negyedik cugba tették, mivel hogy apró termetű volt. Ez megint baj. Mert a negyedik cugból nyílik az iroda. Abban az irodában lakik az őrmester ur Szűrös a „dincfürender“, és az őrmester ur Rosenzweig a „manikulás.“ A manikulásnak ámbár, hogy őrmester, nem sok becsülete van (amint hogy a maniku- lásoknak egyáltalán nem szokot becsületük lenni), egyrészről mert zsidó, meg aztán külömben is nem igen számit. Annál többet számit azonban az őrmester ur Szűrös. Az őrmester ur Szűrős civilben kocsis. A kocsis nem ur, az csak „Mihály“ ellenben az őrmester „ur“. Hát mikor letelt a három esztendeje, ott maradt „zupára“. Mert, hogy három esztendeig nem tudott jóllakni a regeli levessel, a minek „zupa“ a neve. Azóta „őrmester ur.“ És mikor végigmegy a negyedik cugon, hogy az irodába jusson, akkor jaj annak a katonának, akinek az ágyánál valami hiba van. Hiba pedig könnyen akad az ágynál. Kivált a stró- zsáknál. Mivelhogy a strózsák olyan egyenes legyen, mint a lénia, olyan kemény, mint a profusz szive és olyan tiszta, mint a kisasszony bőre. Ezt igy tanította az infanteriszt Johann Horváth cváj (mert ketten voltak a századnál; a másikat úgy hitták, hogy infanteriszt Johann Horváth ájnc.) Az infanteriszt Johann Horváth cváj pedig értett a haditudományokhoz, mert már öreg katona volt és sarzsi iskolába is járt s csak azért nem kapott csillagot, mert a német szót nem vette be a természete. Tehát az őrmester ur Szűrös végigment a szobán és megállt egy ágy előtt. Azon az ágyon pedig hiba van. Sőt sok hiba van. A téli „deki“ hosszabb, mint a nyári, a „lajntuk“ sarka egy makulanyival kilátszik a pokrócok közül, a strózsáknak a csücskéje nem illik bele a vaságy sarkába, aminek „kavaléta“ a neve. Az ágy alatt pedig egy akkora szalmaszál, mint egy fél gyufa! Az őrmester ur „még“ nem szól semmit. Mert nem lehet tudni, hogy kié az az ágy. Megtörténhetik, hogy a regruta Dallosé, aki tegnap 11 kilót kapott a postán és a „frakbiíre“ volt írva, hogy tartalma „ennivaló.“ Ezzel tehát most nem célirányos kikezdeni. Az őrmester ur azért odamegy az ágy fejéhez és megnézi a „kop- cédulát.“ Azon pedig az áll, hogy: Recrut Herman recte Hersch Kohn 1897. A Kohn! Hát persze, hogy a Kohn! Ugyan, ki is lehetne más, mint a Kohn! Történhetik egyáltalában valami a cugba vagy a századnál, vagy az egész hadseregben, hogy a Kohn ott ne legyen? Ha ez a Kohn nem, hát a másik, akinek ugyan Bettelhéim a neve, de az az ő baja, mert ki se lehet mondani. Úgy hívják, hogy Bötlehem zsidó. Tehát a Kohnl — Kohn! — ordít az őrmester ur, — Recrut Kohn ! Hun az a zsidó ? A Kohn a második cugban van a suszte- rájban. A fegyverszija rövid, hát azt igazittatja, mivelhogy mikor „indiblanc“ van, hát azt nem tudja lekapni a válláról. A suszter infanteriszt Emerik Tálos egy „börzsönyi szivarért szokott csak ilyesféle munkát mivelni. A Kohn várja, mig az infanteriszt Tálos elkészül a fegyverszijjal. Azonközben híradással jön a regrut Stefan Varga, hogy a Kohnt keresi az őrmester ur. A
