Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-10-08 [1079]

A &ir megy arázó megemlékezett arról, hogy most 54 éve, 1902 október 3-án adták át'rendcltetéeériek a parlamentnek a Duna partján épült uj palotáját. Megjegyezte, hogy abbén ez időben történt cz, amikor a szabadelvű eszmék győzelme hatalmas szellemi és gazdasági fellendülést hozott, amikor a szabadság friss levegőjo járta át az országot. Szabad'volt a toll és a szó, gondolatait mindenki szabadon közölhette. A hírmagyarázó ismertette azután az uj perlanenti épületben'megtartott első ülést. Ezen az ülésen hatelmas vihar keletkezett, őc es a vihar 0 magyar parlamenti szabadságnak, a magyar" politikai élet szabadságának,'a magyar közvélemény szobád megnyilatkozásónak bizonyítéka volt. Elmondta azután, hogy az első ülésen az uj ülésszakot megnyitó királyi kézirat felolvasása közben tört ki a vihar. A függetlenségipárti képviselők kórusban kioltották: Hol ven a király? Miért n.m jött el a megnyitásra a király is? A szólásszabadság, a politikai szebeflság akkor ódéig" terjedt, hogy a képvicolőknek módjuk és joguk volt a király eljárását bírálat tárgyává tenni a törvényhozás házában, 3 király magatartását hibáztatni. A hírmagyarázó később elmondta még, hogy Széli Kálmán miniszterelnök, amikor válaszolni akart, a nagy zaj miatt nem tudta megkeZdonl beszédét. Az elnöklő Apponyi Albert figy Idéztette az ellenzéki képviselőket, hogy ebben a terembon mindenkit meg kell hallgatni. A pr lementi szólásszabadságra való hivatkozás megtette hatásé.t. Széli Kálmán nyugodtan elmondhe.tta válaszát. Az ellenzék bírálatára azt felelte, hogy a király nem szokta személyesen megnyitni az ülésszakot. A miniszterelnök beszéde után c. kép-" vi-élők a folyosókra tódultak, -hol már lecsillapodtak az ellentétek. Közös volt bennük a tudat\ hogy képvis lői kötelességüket a haza j. vára koll teljositeniök. A szólásszabadságot,a parlamenti és politikai szabadságot Senki meg nem nyirbálhatja, da a birálat Qlől senki magát ki nem vonhatja, még az államfő Sem.