Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-10-08 [1079]

á nyugaéberlini Dcr Abend felhivja a figyelmet arra, hogy Tito búcsúztatásakor Jaltában nagy lakoma volt, ame­lyen Vorosilovon, Bulganyinon és Hruscsoyon kivül résztvett Grecsko marsall, a keletnénetországi kommunista hadsereg fő­parancsok"' is. Grecsko jelenlétét a tárgyalásokon a berlini lap rendkivül figyelemreméltónak tartja. Politikai megfigyelők szerint Grecsko szerep­lése a konferencián t^lán a legfontosabb következtetési alapul szolgálhat arr^, hogy miről tárgyaltak. Grecsko katonái szak­értőként vett részt a találkozón. A Szovjetuniónak ez a marsall­ja ismeri leginkább a helyzetet Kelet-Németországban és 3 meg­szállt Közép- és Kelet-Európában. A világsajtó már komoly formában foglalkozik az­zal a hirrel, hogy Moszkva Q z események hatása alatt ki akarja vonni csapatait Magyarországból és Romániából. Grecsko mar sáli­tól tehát arra vonatkozólag kértek szakvéleményt, hogyha ez megtörténik, milyen formában befolyásolja ez a kommunista erő­viszonyokat és a katonai biztonságot a vasfüggönyön belül. Grecsko jelenléte a krimi megbeszéléseken tehát azt jelenti, hogy a tanácskozások középpontja a keleteurópai rab népek to­vábbi sorsa volt. — » ­Szabad Európa rádió, ^H62Í n á~Í_i^£_-3_£55Y.Jí-Í. 1956, október 6.- ." , gazdasági segélynyújtási poli­Ei kájerSl A nyugatnémet Die Walt a Szovjetunió gazdasági politikájának azzal a részével foglalkozik, •ahol lázas tevé­kenység észlelhető. Egyes külföldi országok gazdasági mégse- « gitéséről van szó. Moszkva százmillió dollár keretben hitelt nyújt Indonéziának és most közölték a magyarországi szovjet kölcsön hirét. A lap szerint azok a szerződések, amelyeken ezek 9 szovjet hitelakciók alapulnak, önmagukban is kellő mar gyaráz^tot adnak az akció lényegéről. A feltételekből kitűnik, hogy a megállapodásokból végeredményben cs^k a Szovjet profi­tál, a másik szerződő félnek csak terhet jelentenek. A Szov­jet ugyanis iparcikkeket ad, amelyekben a nyersanyag értékén kivül természetesen munkabér és nyereség is szerepel. Ellenérték­kért a Szovjet vagy készpénzt, vagy mezőgazdasági termékeiét, ipari nyersanyagokat követel. Különösebb közgazdasági képzett­ség nélkül is meg lehet érteni, milyen kitűnő üzleteket köt a Szovjetunió ezekkel a nagylelkűnek mondott megállapodásokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents