Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október

1956-09-08 [1079]

"A világirodalom klasszikusai"cimü sorozatból még a kommunisták sem hagyhatták ki Alessandro Manzoni "Jegyesek" cimü remekmüvét, amely a világirodalom egyik legjelentősebb alkotása. A forditás azonban nem a népi demokráciában született. Révei József csodálatra méltó müve, amely a háboiu vége felé jelent mag, 1943-ban a Franklin Társulat kiadásában. De ne essünk tévedésbe, nem arról a Révai Józsefről van szó, aki mint a magyar irodalom egyik bolsevizáló ja Petőfit megtette Nyekraszov tanítványának. Manzoni művit az igazi Révai József fordította, a kiváló iró, a Tükör cimü hajdoni jeles folyóirat szerkesztője és az olasz irodalom legkiválóbb tolmácsolója hazánkban. Manzoninak ezt a remekmüvét jelentette meg az egyik állami könyvkiado"A világirodalom kl asszikusai"cimü sorozatban. Magasabb irodalmi körök nagy aggodalommal tekintettek a vállalkozás ,elé, mivel a szerkesztőbizottságban két olyan irodalmár szerepelt, akiknek tudatlansága és • ferdítései hírhedtekké váltak o magyar irodalomban. A két Kardosról van szó, Kardos Tibor ról és Kardos Lászlóról. Tudvelévo, hogy Kardos László versfordításai nemcsak hogy semmiben sem egyeznek meg az eredeti müvekkel, de azon túlmenően egyetlen szót sem lehet megérteni belőlük. Ami pedig Kardos Tibort illeti, mint a kommunist a könyvkiadás olasz szakértője, számos előszóval ás cikkel bizonyította be módfelett vaskos tudatlanságát és rosszhiszeműségét. Arcképéhez adalékként megemlítjük, hogy amikor Rómában garázdálkodott 19471948-ban mint az egykori római magyar akadémia igazgatója, ő adta el az intézet könyvtárat a római hulladékpapir-kereskedőknek. A gazdag könyvtár nagy része Fraknói Vilmos hagyatékából származott. ' Most elemezni fogjuk azt, hogy mit irt ez az ember a "Jegyesek" uj kiadása elé. Szeljünk először néhány szót a kiadásról, amely jellegzetesen mutatja meg a kommunista könyvkiadós hivatalnoki jellegét és primitív módszerét. Hét személyt jelöltek reg, akik- közreműködtek a kiadásban. Ez a siserahadnyomorgatja a magyar könyvkiadást, ezek tékozolják el a közpénzeket ás ezek teszik tönkre a könyvkiadást. Mert ennyi ember ellenőrzi, szerkeszti, szervezi, intézi egy könyv kiadását és mi az eredmény ? Az, hogy a könyvet nem lehet kinyitni, csak nagy erőfesz itass el lehet elolvasni, mart a belső margó nagyon keskeny. Ennek oka vagy a könyvkötő ügyetlensége, vagy az, hegy a szedés keretét helytelenül illesztették a nyomógépbe. Heten sürögtek forogtak a nyomdában, de a fedőlapon az aranyozott száraznyomás elmázolódott. Ezért kell a könyvkiadók magas állásaiba helyezni

1 az apámuramat, a komámasszony ómat és a párt fő urainak barátnőit és unckaöccseit. A legnevetségesebb az, hogy külön személy van feltüntetve a fordítás ellenőrzésére. Mit ellenőrizték ezen a forditáson, amely Babits Mihály Dante fordítása mellett forditás irodalmunk egyik büszkesége. Olyan ez, mintha elemiiskolás gyerek akarná ellenőrizni tanítójának irását. Kara os Tibcr mint af éle szovjet iro ohlmár elsősorban nem olasz forrásra hivatkozik, hanem szovjet forrásra. Ez bizony elég tudeomány talon eljáró, s, hiszen tudvalévő, hogy talán az egyetlen Dante kivételével seinmifóle könyvről sem