Szigorúan Bizalmas, 1956. augusztus-október
1956-09-08 [1079]
jelent meg olyan sok tanulmány Itáliában, mint éppen Manzoni müvéről. Egy szovjet szerzőt idézett előszavában Kardos Tibor, amikor azt állította, hegy Manzoni jansenista volt. íyilvánvaló, hogy sem a moszkvai, sem a budapesti irodalmárok nem tudják, hogy mi az a jansenizmus. A XVII. századnak ezt az eretnekségét gyakran hozzák kapcsolatba manapság egyes Írókkal,de senki sem mondja meg, hogy mi az a jansenizmus. Engedjék meg pótolni ezt a hiányt. A j insenizmus Jansen Cornelius holland teológusról vette nevét, aki Augustinus cimü hatalmas müvében fektette le ennek az eretnekségnek tételeit. A jansenista irányzathoz tartozó Arnauld Angelika apátnő vezetése alatt álló Port-Royol zárda lett a jansehiamus fcszékhelye. A jansenizmus négy főtétele a következő: Jansen szerint az Isten egynémely parancsát még az igazak sem tudják megtartani, hacsak nem segit nekik a kegyelem. A másolik tétel: a megromlott emberi természetnek mindenkor szüksége van a hatékony isteni kegyelemre, amelynek ellenállni nem lehat. A harmadik tétel szerint ahhoz, hogy Isten előtt érdemeket szerezzünk, vagy érdentel énekké váljunk, felesleges, hogy belső szükségességből legyünk szobadok, elegendő a külsőleg együttműködő szabadság. Végül a negyedik tétel szerint Krisztus nem mindenkiért halt kereszthalált, hanem csakis a választottakért. Amint látjuk, a jansenizmus szent Ágoston téves értelmezéséből származik. Manzoniról azt mondani, hogy jansenista volt annyi, mintha Petőfiről azt állítanák, hogy a Habsburgcsalád házi költője volt. Ilyen tudatlanságra csak aféle szovjet irodalmárok képesek, akik nincsenek tisztában a kereszténység történetével ás Manzoniból egy szót sem értettek meg, de azért bátran Írnak róla, hiszen' azért szovjet irock. lmarok. Azt irja a továbbiakban Kardos Tibor, hogy Manzoni regényének egyetemes jelentőségét tompítja a vallásos motivumok beleszövése. Ez a kommunista irodalmi kortes igy szeretné a hatalmas mü értekát ésjelentcségét csökkenteni. Természetesen hasztalan igyekezet ez, hiszen még az egyszerű olvasó is azonnal megállapíthat ja, hogy a regény egész szerkezete és minden mozzanata a kereszténységen alapé zik. Tudjuk, hogy ujabban egyre gyakrabban emlegetik Manzoni szenté avatását. .0 nem vallásos motívumokat szőtt bele müvébe, hanem tökéletes keresztény művészetet teremtett. A szentéletü költő Kardos szerint nemcsak jansenista, ha nettón ti klerikális is. Ez valóban felháborító rosszhiszeműség. Manzoni bátor és szabad lélek volt, nem parancsoltak neki a párthatározatok, nen: irták elő számára, hogy miről és hogyan irjon. Az egyház hü fia, igazi keresztény költő volt, aki valóban realista volt, mert mindig az igazért ábrázolta és a legtermészetesebben teraászeifölötti tudott lenni. Kardos Tibcr egy szót sem szólfaanzoni szent himnuszairol, hanem előszedi a "Szabadság diadala" cimü munkáját. Szerinte Manzoni árit i kleri kai izmusa ebben mutatkozik mag. Természetesen egy sort sem tud idézni, amely az egyház ellen szólna. Igaz viszont az ? hogy Manzoni/mint minden keresztény- a szabadság és oz emberi cr ál tó s ág bajnoka volt. AZ a mozgalom, amelyhez ő csatlakozott, megszerezte az emberiségnek a polgári sza-
