Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus
1956-08-16 [1078]
Vjesnik (56,8.12.) 11 Szimbólum ás valóság " a zágrábi 1956 augusztus 15. ^lap Magyarországai foglalkozó cikke Gy. Zelmanovics, a Vjesnik cimü zágrábi lap Budapestre küldött különtudósitója irja: Mindenkor hálátlan dolog volt csupán a felületes és vizuális benyomások alapján dönteni. Különösen veszélyes ez ma Budapesten, amikor még sok szimbólum élénken :mlókearb&t és f igy elme zfcot arra ami volt és mulandóban van és amikoi$;'& : -szimbólumok mellett egy folyamat zajlik, amely kevésbé foltüiíRön-éppen o szimbólumok lenyogéhok eltametéséro törekszik. Mit képzolhct például magában az itteni változások lényegéről és alaposságáról ' a tájékozatlan jugoszláviai utas, amidőn a Soroksári uta gyapjufonó gyárépületein Lenin fényképo mollott megpillantja Sztálin sötét tekintetű nagy portréját? Vagy mit gondol mondjuk valaki, aki a gyönyörű Sztálinuton eljut a Sztálin-térre (1952-ben nevezték el igy) és ott a jugoszláv követség épületének közelében megtalálja a csaknem három emelet magasságú vörös gránit talapzaton álló Sztálin szobrot? Mit gondolhat továbbá az, aki ellátogat egy nagy gyárba és az igazgatósági helyisegekben megtalálja Sztálin és Rákosi képét és domborművét, a gyár többi nemiségében pedig e dekorációk mellett még feliratok is hirdetik szavakat? Elképzelései a mai irányvonalról teljesen tévesek lennének, ha csak ezekből a jelekből itélne. Az itteni emberek közül sokan tulajdonképpen már nem is törődnek az ilyenfajta disz it esőkkel és jelszavakkal . Magukban már régon" leszámoltak az eszmékkel is, a módszorokkol is, amit c képek jelképeznek, e szimbólumok "pszihológiai" létezése pedig az irodában, a gyárban vagy az egyotoinok tantermeiben egy általában nem zavarja többé lelki nyugalmukat és politikai állásíb glalásuknt. Idővel c szimbólumok eltűnnek majd ott is, ahol eddig még nem tinitek el, az élőt pedig megy tovább a maga utján. De vannak itt másfajta, omborek is. A párt- és a sajtótorminologia "szoktásoknak" nevezi őket. Amidőn megkérdeztem, mi a különbség köztük és a "baloldali elhajlók" között, akikről itt gyakran és sokat hallani ugyancsak negativ értelemben, azt a•• választ kaptam, hogy tulajdonképpen mind a kettő ugyanaz, csak kétféleképpen nevezik. Arra a kérdésre pedig, melyik a megfelelőbb elnevezés, tekintettel nézeteik lényegére, a válasz igy hangzott: Sem az egyik, sem a másik, hanom a harmadik. Tulajdonképpen azokról van itt szó, akik visszafelé huznak^és akik nom vélotlonül felejtették cl levenni a. falról a Sztálin-képet, hanom ez a szimbólum még él bennük. Egyszóval tehát ezek a sztálinisták. Röviddel azután alkalmam volt meggyőződni arról, hogyan fest ez a gyakorlatban. Beszélgetésünk ogy oltárszorü és képekkel gazdagon feldissitott fal előtt folyt egy alacsonyabbrangu pártfunkcionáriussa.l. Kérdésem lényege az volt, tervbovotték-o, hogy rövidesen megváltoztatják oz ilyen diszitésekot. A válasz lényege: Olyasmi ez, aminek meg kell érlelődnie az emberek tudatában, lelkében, de ez még nem történt meg. De nincs erre utasitás sem. Egyébként - és ez ad magyarázatot az