Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-07-12 [1078]

Az Economist vezércikkének kiinduló pontja:Titonak Moszkvával való kibékülése és a poznani zendülés szorosan összefügg. Mindkét esemény Sztálin halála óta a szovjet orbitusban végbement változások megnyilatkozása. A titoizmus a moszkvai látogatás óta megszűnt eretnekségnek számítani kommunista szem-" szögből. Igaz, Tito soha nem gondolt arra, hogy megbontsa a koraymunizmustj vagy feladja az egypár trendszert. Téves volna ezért Jugoszláviában olyan politikai rendszorhoz való közclcdésban bizni, amely a nyugati demokrácia követ élménye inok akár csak halvány mértékben is megfelelne. A titoizmus inkább nomzeti lázadás volt Moszkva porancsurolma ellen. A titoizmus elismerése Moszkvában szalonképessé tette azt oz elvet, hogy oz o gyes 'nemzetek saját utókon járhatnak o szocializmus megválóvitása felé. Hruscsov az olmult hónapokban ugy látszik nógatta a kelőtourópai kommunista vezetőket, hogy igyekezzenek problémáiéi megoldására o helyi viszonyoknak megfelelő módszereket alkalmazni. És imo, alig hagyta el Tito Bukarostot "hazafelé utaztában,Poznanban kitörtek a véres zavargások. Kelet-Európa számára a sztálinizmus loépitéso kettős jogot jelent. Miközben" a sztálini dogmákat ócskavasként dobják ol, a'csatlósok tapogatóznak saját pártcgyénisé£,ük kialakítása felé. Nom szabod figye Imenkivül hagyni, hogy oz erők, amelyeket az olvadás során szabadjára bocsátottak, soha nem fonyegették olyan mértékben a Szovjetunió társadalmi rendszerét, mint a csotlósállamokbeli kommunizmust. Az orosz kommunizmus ma már közel negyven éves és o volt cári Oroszországon belüli forradalom hozta létro. A társadalmat teljesen átformáltál: ós a mai generáció számára a saját földjén gazdálEodó egyéni paraszt tipusa ismeretlen; Kolct-Európo országaiban a koramunizmus importált' termék, amelyet a szovjet hadsereg vitt be özekbe oz országokba. A megszállás óta élteit évek nom voltak ologondők ohhoz, hogy o mult maradványait, gondolkodásmódját és vágyódását gyökGrosen kiirtsák. A 1 'kosság jolentős része hü a katolikus egyházhoz. Bulgáriát kivéve a föld túlnyomó része parasztok'közén van, akik érthető okokból ozomboholyö-zkodnok a rondszorrol'.