Szigorúan Bizalmas, 1956. június
1956-06-19 [1076]
5. / Gondolja-, hogv- Sztálin személyes diktatúrája az^É orosz törtánelíni és politikai hagyományokon KÍVÜI és azokkal ellentétben jött létre vagy pedig ellenkezőleg ezeknek adományoknak egyenes fejleménye volt ? 6. / Sztálin személyes oiktaturáia megteremtésére és íenntartására olyan kényszoritő eszközök összességét használta, melyeket Nyugaton a francia forradalom óta ''Terrornak" neveznek. Azt gondolja, ho-jy oz R terror elkerülhetetlen szükségesség volt 7 - Erre a két kérdésre együtt adok választ, mert eltekintve konkrét megfogalmazásuktól, mely i kutatást különleges természetű témákra korlátozná,, ez e két kérdés lehetővé teszi - ha a jelzett korlátozástól eltekintünk - hogy azzal a kérdéssel foglalkozzunk, mely ezen a ponton logikusan elsősorban jelentkezik, azaz hogyan jöhettek létre fi szoviot társadfiloabfin a tt. kongresszus által leleplezett tévedések ős igy kiképpen kel <tk zh tett ős ni koppén tarthatott olyan hosszú időn át az a helyzet, m lybcn a demokratikus élet és a szocialista törvényesség folytonos súlyos és széleskörű megsértése napirenden volt. iáhhez nagyon is érthetően csatlakozik fi felelősségben való részesség kérdése az egész politikai vezető csoportra kiterjedően, ezeket az elvtársakat is b.leértve, akik ma ,zt a leleplezést kezcemóny-ztók, s egyszersmind az előzőleg elkövetőt! bej kijavítását is icegkvzdtők. Ehhez csatlakozik a o--j következményein ,k problémája is. A felelőaaégben való részességnek a kérdésében kát magyarázat jelentkezett. Az egyik világosabb, nyilvánvalóbb ás tőlünk ered, s azoknak a. vitáknak n folyamán hangzott ol. amelyek az olasz pártban lefolytak. Court?do elvtárs is ezt fi magyarázatot vetette fel a L' Humani té -ben megjelent cikksorozatában fi.Jegyzet/. Ha ~>l lehet hinni °.zt, °mi t az ujságiruk mondanak, Hruscsov elvtárs is ezzel válaszolt egy fogadáson hozzáintézett kérdésre. Sztálinnak fi hatalomról való leváltása, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy milyen súlyos tévedésedet kövvt el "igazságügyiXog lehetséges" volt, de gyakorlatilag lwhettítlen, mert ha a kérdés íolv tődött volna, összeütközés keletkezett volna, s ez az összesküvés megpecsételte VO-lna. - iorradalom és a szovjet állam sorsát, hiszen fi világ minden részéből a szevjot állam ellen szegezték a fegyvereket. Sztálin v.zotő hatalma éveinek szevjot közvéleményével való, csak f'.,lszines érintkezése is ós azon évek nemzetközi helyzetének megfigyelése is elég ahhoz, hegy képes legyünk megérteni, hegy ez a r.ogállfipitás teljes mértékben igaz. Ma például szevjot v.. zetők pontosan ráautatnak a tővedősekro, ás bejelentik, írgy a báb ru eleién Sztálinén csüggedés vett erőt. De azokban a h>p< kban ki tudta volna elképzelni és helyesnek elfogadni azt a ^z'vjetunióban, hegy Sztálint - nem menőim, hegy a hutaiamról cl táv litsák - de csupán csak korlátozzák is hatalmában ? # Ha hasonló eala~t kezdeményoztek volna, ez azonnali összeemlásra vezetett v^ln.a. De ez máskor is igy volt* A Hruscsov által tett noaállapitás tehát r.egr°ayarázza, V-ry a szükségesség milyen állap-tában valtfik az r k, akik szerettek volna a helyzeten javítani, s azt is, hogy ugyanakkor a bonyolult és súlyos helyzetben mi lett ve ina ilyen kezdeményezés követkozmőnye.
