Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-07 [1075]

téztek beadványt. Ez a beadvány, amely szabadságot követelt Wallenberg számára, sokáig válasz nélkül maradt. Vájül 1947. augusztus 22,-ón Visinszkij szovjet külügymini

r

^ztorhelyottes kijelentette, hogy a Szovjetunióban semmiféle nyomát nem tudták megtalálni Wallenbergnek, Sőt mi több, az a tábornok, aki azt a jelentést szerkesztette, amelyen Dekanozov 1945 január 18-iki jegyzéke alapult, az is n ^egtalálhatatlannak^' bizonyult* Visinszkij színlelt tudatlansága nem zárja ki, hogy Sztálin fog7_alkozott az üggyel ás ő maga parancsolta ezt a magatartást,. 1947 október 19.-én a "Wallenberg-bizottsága Svédországban közzétette az üggyol kapcsolatos hosszas és aprólékos kutatás "eredményeit* A bizottságnak módja nyilt arra

s hogy megvizsgálhassa a svéd külügyminisztérium titkos irattárának okmányait. A kutatás arra az eredményre vezetett, hogy "Raoul Wallenberg 1945 januárja óta a Szovjetunióban van és még mindig ott ól*. Az egyik legfontosabb tanúvallomást agy olasz diplcmatjt, Claudio de Mohr tette. A nevezett személy 1945 áprilisától 1948 januárjáig a moszkvai Lof ortovs.akaja börtönben tartózkodott, Sskü alatt erősitette meg, hogy a szomszédos cellában Wallenberget tartották fogva. Hohr nem láthatta Őt, de oly sok részletet mondott Wallenberg személyiségéről, hogy nem lőhet kétséges: a svéd diplomatáról van szó. A két fogoly a falon kikopogott morse abc segitségéve^l érintkezett* Egy másik diplomata, aki szintén ebből a börtönből szabadult, ugyancsak inog erősítette, hogy Wallenberg 1949ben még itt volt, Wallenberg - stockholmi ápitász és kereskedő 32 éves volt, amikor B- :.e setré k*l?.d tók, aint követségi titkárt. Kinevezése amerikai közbenjárásra történt, Roosevelt - egész sereg közvetitő utján - kérte az Egyesült Államok stockholmi nagykövetét ,Hersohel Johnsont, hogy küldessen svéd diplomatát Budapestre a zsidók megmentése érdekében, akiket a nácik ki akartai: irtani. Johnson Wallenbergre gondolt, akit jól ismert. Wallenbergben az amerikai diplomata olyan embert látott, akiben a sziv párosul az ügyes diplomáciával, Igy történt, hogy az uj követségi titkár megkezdhette tevékenységét a magyar fővárosban». Késedelmeskedés nélkül látott hozzá a munkához ós folytatott harcot nemcsak Hitlerek ellen, hanem a magyar faniszta párt, a "iíyilaskereszte— sek" ellen is. Az ő jóvoltából a :ved követségen "O-ügyosztályt" 1 ót¿5itcttok, amelynek egyedüli célja a zsidók megmentése volt. V.k.il.-nb-rg '.-.„szebb ténykedése volt,hogy kitalálta