Szigorúan Bizalmas, 1956. május

1956-05-15 [1075]

Igen figyelemreméltó és a magyarorszögi kommunista párttagok számár a' különlegeö*-:;ar.ul&ágos állásfoglalás' történt » mezőgazdasági politika kérdésében a jugoszláviai f öldmüv sszcvetkezetek központi tanécsónak nemrégiben tartott plenáris ülésén. Nem más, mint e jugoszláviai kommums ták második számú vezetője, E elvárd Kardalj miniszterelnökhelyettes világosan meghatározta a belgrádi kormányzat mezőgazdasági politikáját és ennek keretében a földművésszövat kezetek feladatait. Amint ez ^konomsaka politika cimü belgrádi közgazdasági lap összefoglalójából megtudjuk, X'ardelj abból a kérdésből indult ki, lehtetségös-é a mezőgazdaság termelésének és szocializálásának egyidejű fejlesztése. Rámutatott, hogy erre vonatkozóan kétféle felfogás uralkodik a kommunista táborban. Az egyik felfogás szerint mindenekelőtt a termelést kell növelni és' csak azután keresni lehetőséget a mezőgazdaság szocializálására, magyarosaiban mondva társadalmasítására. Ezzel szemben a másik felfogás képviselői a szocializálást illetőiig a kollektivizálás elsőbbsége mellett kardoskodtak azt állit véri, hogy csak annak megtörténte után, tehát a kollektivizálás alapján kell keresni a mezőgazdasági termelés növelésének megoldását. Amint tudjuk, a Szovjetunióban a lenini uj gazdasági politika, a NEp formájában 1921 tavaszától kezdve oz első felfogást érvényesítették azáltal, hogy felszabadították 0 mezőgazdasági termelést a hadikommunizmus béklyóiból és csupán . előbb termé5z-;tbeni, majd pénzboni mez ;

g"zőasári adóval' turh..lték meg : parasztságot. A NEF korszakában az ogyénil g gazdálkodó parasztság termelésének minél gyorsabb növelése volt a legfőbb szempont. Kés'bb, a húszas évek végén Sztálin tuővrlévőleg ledorongolta azt ... Első e szocializálás a mező gazdaságban is és csak azután következik annak a problémának g megoldása, hogy az erőszakkal létrehozott kollektiv gazdaságok termelését miként lehet kielégítően fokozni. Ez a sztálini megoldás, azt is tüdjük, arra vezetett, hogy a kzovj etunió a kollektivizálás oka szüntelen élelmezési válsággal küzd, a kolhozokba kényszeritett parasztság kedvetlensége, sőt tagadhatatlan ellenállása következtében. Nyilván ez a felismerés indította Kardé Íj miniszterelnökhelyettest a következő kijelentésre; Tapasztalataink és nemcsak azok, •'«2nem más is ezt mutatják, hogy a kollektivizálás nem a megfelelő ut. A mez/gazdasági termelés társadalmasítását- mondotta Kardé Íj - csak 3 földművesek önkéntes egyesülése, vagyis a földművé sszövetkezetek • utján lehet megoldani. A földmüvosszövetk.zA- ugyanis anélkül társadalmasíthatja a termelést, hogy kollekt jvizálnó . a földet is