Szigorúan Bizalmas, 1956. május
1956-05-15 [1075]
x3 és megzavarná a parasztok birtokosi gondolkodásmód jót. A mezőgazdasági termelés szempont jóból' l endkivül fontos, hogy az egyéni termelő biztonságban érezze magát. A földművésszovstkezete 1: ennek sz érzésnek tiszteletbentartéséval is támogathatják a gazdálkodókat abban, hogy fejlesszék termelésüket és ugyanekkor uj viszonyt h ozh étnek létre közöttük. Érthetőbben kifejezve, mit jelent a második számú jugoszláv vez. tőnek cz e-z állásfoglalása a mezőgazdaság fejlesztése kérdésében? Azt jelenti, hogy a bolgrádi kommunista vezetek most már határozottan elveti 1- a mezőgazdaság szocializálásának szovjet formáját, az erőszakosan létesit /tt kollektiv gazdaságok formáját, mert az célszerűtlennek bizonyult. Elvileg és gyakorlatilag egyaránt a mezőgazdaság társadalmasításának - 3zt a módját vá losztctták, amelyre eredetileg Lenin is gondolt. . . Lenin Íráséiban, vagy h szédeibon nyomó sincs annak, hogy a későbbi sztálini erőszakos kolhozosit ásban látta volna a mezőgazdaság szocializálásának a módját. A Lenin éle' ében rendezett első moszkvai mezőgazdasági kiállítás voltaképen ; dániai példa népszerűsítését célozta. Azt igyekezett elérni, hogy a parasztok elsősorban ne r földjük et Legyek közössé, heuern valóbon önkéntes meggyőződésen alapuló társulások, szövetkezések alakjában c szükséges termelőeszközöket szerezzék be és használják közösen munkájú!: eredményességének növelése céljából. Ezt a megoldást igyekeznek most megvalósítani Jugoszláviában, A mezőgazdaságnak szánt beruházások zömét a földmüvssszövetkezetnek és nem a még megmaradt jelentéktelen számú termelésávstkezetn ek juttatják, hogy a földművésszövetkezetek korszerű mez-gazdasági gépekkel léthassák el az egyéni gazdálkodókat. Azok a parasztok, akik tagkén- működnek együtt a földmüve sszöv..tkezetekkel, magfelelően részesülnek azok tiszta hasznából is. Ezt a megoldást, amely igyekszik összeegyeztetni a mezőgazdasági termelés emelésének követelményét a türelmes Szocializálás célkitűzéseivel, Sztálin buchar in izmusnak bélyegezte meg, Kruecsovék izonb.-n tavaly júniusi belgrádi nyilat kőzetük alapján ezt a politikát is szocialista ütnek ismerik el. Annak kell elismerni tulaja önképen, 'nem csupán azért, mert kényszerültek a kiegyezésre Titoékkcl, hanem azért is, mert a leninizmus kétségtelenül ; Jugoszláviában alkalmazott módozatnak felel meg jobban,mint például a mezőgazdaság erőszakos sztálini kollektivizálása, amely állandósítja' ez élelmezési válságot. A második ötéves terv irányelveinek a mezogezdasáigrc vonat• kozó részében Rakosiék továbbra is ki akarnak tartani a botcsinálté sztálini kolhozosit ás politikája mellett. Ez pedig- teljesen lohe tétlenné - te szí a mez .£-sdesági termelés kielégítő fejlesztését és növelését. A tapasztalatok ugyanis, ezt Ttardolj jugoszláv minisztere In ökholyettes uj ól. g kifejtette, tagadhatatlanul bebizonyították, hogy fából vaskarika az az elképzelés, eooly szerint egyidejűleg lehet kollektiviza.ini és a termelést is fokozni. Miért nem köv-tbotik vég• re - bud pesti v.zetők a nemzeti für étlenság .rogy hangozt-taso közben inkább a jugoszláv példát a levitézlett szovj.t minta majmolása helyett • Moszkva által ismeteltén elismert külön ut jogának f-lhesználasával.