Szigorúan Bizalmas, 1956. május
1956-05-10 [1075]
Pedig ha a kommunista s-; tő locsogásnál világosabban akarná megtárgyalni az ország ügye : t, ennél mi sem lenne könnyebb. Nem óhajtunk beavatkozni a 1 -'onuniste sajtó irányításába, de ebben a vonatkozásban a Szabad tépnek szolgálhatunk néhány felette konstruktív ötlettel. A magyar olvasókat például felette érdekelné, hogy pontosan mit mondott Rákosiról lukácsi az írószövetség legutóbbi ülésén. Nem lenne érdektelen a magyar közönség számára és erősen hozzájárulna az ügyek világos megtárgyalásához, ha a Szabad Nép beszámolna az írószövetségnek arról a másik üléséről, amelyen a pártvezetőség egy pártfunkcionáriust akart a főtitkári székbe ültetni. Érdekelné az olvasókat, ha a Szabad Nép vagy a , Magyar Nemzet elárulná, hogy pontosan mi történt Farkas Mihállyal. Az úgynevezett szocialista törvényességnek a XX. pártkongresszus szellemében történő alkalmazására éles fényt vetne, ha titkolózás helyett a Szabad Nép ismertetné a Farkas Mihály elleni vádakat és megerősítené vagy megcáfolná azokat a híreket, amelyek szarint Farkas Mihályt 9 Szovjetunióba szállították. Hasonlóképpen érdekelné az olvasókat mindaz, amiről a budapesti sajtó az egyszemélyi vezetés korszakában oly kitartóan és mélyen hallgatottc Nincs olvasó, akit ne érdekelne például az, hogyan pusztult el Zöld Sándor belügyminiszter egész családjával egyetemben, hogyan halt meg Ries -^stván volt igaz ságügymini szt er. Érdekes lenne megtudni, hogyan keletkeztek azok a beismerő vallomások, amelyeket a Mindszenty- és a Grősz-per vádlottjai tettek. És ha ezek a tanúvallomások hamisak voltak, milyen megtorló intézkedéseket foganatosítottak azokkal szemben, akik például Vezér Ferenc pálosrendi szerzetest e vallomások alapján a bitóra küldték. Végül az ország fontos kérdéseinek elmélyültebb tárgr alésát hatékonyan szolgálná, ha a sajtó röviden elemezné, milyen erkölcsi és politikai konzekvenciákat vontak le azok, akiknek kormányzása idején ezeket a bűntetteket elkövették, és ha a konzekvenciákat nem vonták le, miért nem. Mint mindebből látható, a Szabad Nép elegendő, sőt túlságosan sok anyaggal rendelkeznék, ha valóban hozzá akarna látni az ország ügyeinek hatékony és színvonalas, elmélyült és világos tárgyalásához. Élihez szükséges lenne, hogy a sajtóval kapcsolatban ne Lenin megjegyzéseit fogadják el az újságírás bibliájaként, hanem Kossuth Lajosét, aici 1838-ben Zemplén-vármegye közgyűlésén ezt mondta : Vegyenek el mindent, csak a szabad sajtót adják meg és nemzetem szabadsága és boldogsága fölött kétségbe nem esem. En a sajtó szabadságára voksolok.
