Szigorúan Bizalmas, 1956. április
1956-04-14 [1074]
A News Week egyik legutóbbi száma érdekes cikkben mu-^kk tat rá arra, hogy a moszkvai fejlemények következtében a Balti-ten-^k gertól éic Adriai-tengerig a kommunista rezsimek inognak és repedez-^ nek. Az egykori kommunista vezérek, akiket a Sztálinféle tisztogatások idején bebörtönöztek, vagy felakasztottak, ismét díszhelyet kapnak a kommunista történelemben. A Sáálin-legsida szétoszlatása Pandora szelencéjét nyitotta fel. A személyi kultusz nemcsak a Szovjetunióban divott, hanem minden kommunista uralom alá kénys&ritett országban/ Nyilvánvaló, hogy a személyi kultuszt eltörölni nom lébe tannak haszonélvezőit nem szállítják ls eddigi piedesztáljukról, /ha Igy ledöntötték Gottwald szobrát, de a csehszlovák kommunista párt vezetősége kénytelen volt bevallani, hogy a személyi kultusz még Gottwald halála után sem szűnt meg Csehszlovákiában. Gyárakat, iskolákat, munkásotthonokat neveztek el kommunista vezetékről. Bulgáriában a párt Központi Vezetősége éles megrovásban rászesitette Cservenkovot és hétfőre rendkívüli ülésszakra hivta össze a kommün is tc porlaoeentet. Mi a helyzet Magyarországon ? Rákosi Mátyás ogy cseppet sem gondolkodott, s percnyi késedelem nélkül bélyegezte meg a szemályi kultuszt. Beismerte, hogy a személyi kultusz súlyos károkot okozott a magyar népi demokráciának,.csak éppen azt felejtette el megemlíteni, hogy ki volt elsősorbon felelős azért, hogy a személyi kultusz ilyen méreteket öltött Magyarországon. Nem lehet csodálkozni azon, hogy Rákosit cserben hagyta az emlékezete. Egyeseknek talán ugy tűnik, mintha csak tegnap történt volna, valójában azonban régen, nagyon régen volt az, amikor Rákosit bölcs vezérnek nevezték. Ha emlékezetünk nemcsal, 6. is haszonélvezője volt a személyi kultusznak. Kar ? hogy a Szikra Rákosi összegyűjtött cikkeinek és beszédeinek legújabb kiadványából több fontos nyilatkozatot kihagyott. Pedig ezek a beszedők és cikkek talán most felfrissítenék Rákosi emlékezetét. 1949 szentember 3o-án a kommunista párt nagyfülesén mondott beszédében Rákosi ismertette a Rajk-ügyét. Ezzel foglalkozott a Társadalmi szemle 1949 októberében megjelent cikke. í$á|vánvaló ? hogy mind a beszéd, mind a cikk a válogatott müvek legújabb kiadásából kimaradt. Pedig ha kéznél lett volna az 1949ben elmondott beszél szövege, vagy s Társadalmi Szemlében megjelent cikk,.Rákosi bizoryárn másképen számolt volna be Rajk rehabilitálásáról. Utóvégre annakidején Rákosi rendkívül büszke volt arra, hogy - mint kifejtette - Sztálin kiváló irányitása alatt tette ártalmatlanná, vagyis küldte bitófára Rajk Lászlót. ~— ilál^l: ' I . \ ' ' I! Bármilyen közisnert Rákosi szerénysége, nem könnyű \& * feltételezni, hoay a fontos adatok ismeretében is olyan nagyiéi- líí | küen átengedte volna a dicsőség pálmáját Péter Gábornak, aki vág- 1 « aredmányképen csak egyik alantasa volt a Rajk-ügy idején. lt Nyilvánvaló, hogy Rákosit csak azért hagyta cserbe emlékezete, mert most ő ma£2 is meg van zavarodva. Igyhát semmi csodálkoznivaló nincs azon, nogy a párt tagjai sem tudják, hányadán állnak. Ki a megmondhatója annak, hogy a csatlós vezetők lefokozása Gottwald és Cservenkov ledorongolásával véget ert-e ? Hogyai/is mondja Arany János ? "Repül e nehéz kő, ki.tudja hol áll meg, s kit hogyan talál el."
