Szigorúan Bizalmas, 1956. április
1956-04-14 [1074]
A "Munkásrovat"-ban a hírmagyarázó arról beszélt, hogy amióta másodszor elföldelték a népek jóságos atyját, sokmindennek lehettünk tanúi. Hangoztatták a kollektív vezetést a személyi vezetés sztálini módszerév el/fezemben. A jövőben mindenben ki kell kémi a dolgozók véleményété Az ország gazdája, a dolgozó nép önmaga döntsön minden k érdesben. A szakszervezeteket újságcikkben is felszólították, lépjenek fel az olyan vezetőkkel szemben, akik nem tartják be a munka tör vény könyv azon rendelkezéseit , amelyek átdolgozok jogait biztosítják. A cikk hangoztatta, hogy minden önkényeskedés lábbal tiporja drága kincsünket, a sszocialista törvényességet, hm álltak meg az elméleti megállapításoknál. Gyors egymásutánban két rendelet jelent meg. Az egyik szerint a dolgozókat be kell vonni ^tervezésbe. A Minisztertanács határozata értelmében 22 kijelölt nagyüzemnek öntevékenyen kell elkészítenie a második ötéves tervre vonatkozó javaslatát. A másik rendeletet a SZOT adta ki. Szabályozták az úgynevezett szakszervezeti csoportok munkáját, feladatukat és hatáskörét. E jelenségek felsorolásához tartozik, hogy Sztálin egykori hűséges tanítványai ás mostani ledorongolói Magyararszagon is hozzá láttak a hullák átcsoportosításához. Névtelen sírjukból áthantolták őket a rehabilitációs sírboltba. A hírmagyarázó azután azt kérdezte, hogy a szocialista törvényesség emlegetése, az érdekeltek véleményének kikérése, a szakszervezeti csoportok munkakörének szabályozása, a dolgozók bevonása a tervek kászitésébe, milyen közös vonásokat mutat. Valamennyi bizonyítja a rendszer próbálkozását, hogy kapcsolatot találjon a tömegekkel. A népi demokrácia érzi elszigeteltségét. Egyre kétségbeesettebben tapasztalja, hogy légüres térben mozog és ezért keresi minden eszközzel az együttműködést a dolgozó néppel. Az akadozó termelés, a sorra bukó gazdasági hter— vek kudarca kényszeríti ninderre. Érzi, hogy a. sztálini módszerek felhagyásával csatavesztett a termelés frontján, de tudja, hogy felülről rendölt nevelőmun' ival már nem. ár célt. Mit érnek a valóságban ezek az újnak mondott módszerek, ezek az ujabb engedmények. A 22 nagyüzem munkásságáhak a tervezésbe való bevonása nem más, mint a felelősség áthárítása. A kizsákmányolás újfajta eszköze ez. Ami a szocialista törvényesség hangoztatását illeti, vajon a fennálló törvények nem teszik-e egyetlen kény szermunka tát orrá az országot ? Lehet-e szocialista törvényességet hirdetni ott, ahol ugy fizetik a munkást, mint Szovjet-Magyarországon ? Vájjon az ingyen követelt társadalmi