Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-03-27 [1074]

Pietro Nenni, z Olasz Szocialista Párt főtitkára, a líondo Operaio cimü szocialista folyóiratban, valamint az Olasz Szocialista Párt Avanti cimü napilap iában hosszú értekezést irt a Szovjetunió kommunista Pártja XX. kongresszusáról. Az értekezés első részében Nenni rámutat arra, hogy az SzU II, kongresszusa-, nak pozitivuma aeban a mérlegben mutatkozik meg, amelyet a kon­gresszus a világhelyzetről és a Szovjetunió belső h lyzetéről megvont és ebből *>. Szovjetunió és az egész világ dolgozói számá­ra fontos következtetéseket vont le, mind az ötödik ötéves terv ^ eredményeit és fi hatodik ötéves terv távlatait illetően,mind­pedig a párt btlső életének demokratikus fejlődését és a szovjet köztársaságok népeinek közös életét illetően, A kongresszus he­lyesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, "korunk ama jellem­vonásának fényében, hogy a szocializmus kibontakozik az egy or­szág határai által szabott korlátok közül és világrendszerré válik". Ha eltekintünk ezektől a tényektől, akkor nem tudjuk megértoni PZ utóbbi évek eseményeit. A szocialista világrendszer politikai és gazdasági erejének elemzése után Nenni megjegyzi, hogy ilyen körülményék között az egymás malistt élés politikája szükségszerű követa1­ményként lép fel. Joggal állapították meg, hogy az SzKP XI. kon­gresszusa nem mondott le a szocialista forradalom egyetemes cílkitüzeseiről, de annak harmadik hullámát nem a haboru tisz­titó dühétől várja, hanem a szocialista világrendszer, különösen pedig a Szovjetunió politikai ás gazdasági eredményei tői. Ez a tény is alapvetően jellemző korúméra. A két előző forradalmi hullám kát imperialista haboru nyomán következett bo. Ma várni lehet a harmadik hullámot, d most már á két tábor békés versen­géséből", A szocializmusba való átmenet többféle utcáról szóló tétollol kapcsolatban Nenni többek között izeket mondja: "A moszkvai kongresszus ezzel kapcsol-tban is vilá­gosan foglalt állást. L-vonta egy olyan világhelyzet következ­ményeit, amelybon mindig nyilvánvaló volt és egyre nyilvánvalóbb, hogy egy egész sor országban elsősorban a legfejlettebb demok­ratikus ás liberális aagymIndokkal rendelkező, gazdasági és szociális szempontból legsziiáraaeb nyugati országokban a szocia­lizmus utja csau demokratikus lehat. Még a szocialista világrend­szeren belül is a szocializmusba való átmenet iormái nagyon eltérnek egymástól". Nenni hozzáiüzi ehhez, hogy "ezzel azonban nem szűnnek meg a reformizmus elvetésének indokai. A szocializ­mus megvalósításának útjait illetően a mi álláspontunk mindig az volt, hogy vitattuk egyfelől a kommunista sematizmust, más­felől az opportunista reformizmust a kérdésnek olyan elméleti és gyakorlati felvetésével, amely nem volt centrista, hanem a marxi tanításra támaszkodott, mint a számunkra egyedüli irányadó tanításra a közhatalom megszerzéséről abból a célból, hogy az elnyomó eszközből felszabadító eszközzé váljék a munkásosztály vezetése alatt, am ly munkásosztály vezető osztállyá lett,mielőtt maga is beolvadna az osztag-nélküli egységes társadalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents