Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-03-27 [1074]

Ebber. eltérő volt állásfoglalást, ok a labourista vagy szociáldemokrata r-forrnizmustél, °mely elméletileg követeli ugyan ugyan a termelési eszközök magántulcjdciból társadalmi tulajdonná történő átalakítását, do lemond ar ennek az átalakulásának a végrehajtásához szükséges eszközökről, amelyek minden esetben forradalmiak, még akkor is, ha törvényesok és demokratikusak". ÍTönni ezek után "a kongresszus legjelentősebb megnyilatkozásaként" jelöli meg a .cengresszusnaj azt a megáll°.pitását. hogy "a párt, a szovjetek, az állam b.lső életének szélesebbkerü demokratikus fejlődésre van szükség". •'A kongresszus lényegében ^nnak a lenini elvnek/; kiiejtésére törekedett, hoey a kommunista-párt-vezette népi tömegek az uj élet igazi almotoi,," "A kongresszus pezitiv oldala abban van, hogy lendületet adott az ilyenirányú fejlődésnek - írja Nenni - homályos és vigasztalan oldala viszont abban a módban mutatkozott meg, ahogy a forradalom fejlődésének kritikai vizsgálata helyébe az ügynevezett Sztálin-mítosz l.xembclását állította és a tegnapi bálvány felett inditott pcsthumus pernek feláldozta azoknak az objektív és elvi okoknak felkutatását, amelyek előidézték'a letérést a demokratikus centralizmusról a bürokratikus centralizr musra, a kollektív vezetésről az egyszemélyi vezetésre és a népi tömegek alkotó erejét alárendelték a személyi kultusznak". Henni ezzel kapcsolatban nyugcdth«ngu bírálatba bocsátkozik és rámutat arra, nogy "eddig^Togliatti az egyedüli /amig nem válik ismeretessé Hruscsov zárt ajtók mögött elmondott beszédének szövege/ aki megkisérelte történelmi beállításba helyezni *í vádakat". Piatrc Nenni értekezését az CIPSZ holyzetre vonatkozó utalással í jazi be: "Hasonló kérdések íünnállnak számunkra is, amint fennállnak a munkás és szocialista mozgalom számára a világ öszszes országaiban. Az az elv, hogy a háború nem elkerülhetetlen, a szocializmushoz vezető utak többféles^gének elve rendkívül fontos kibontakozást von maga után nemcsak taktikai politikai szempontból is. Az enMlés, amelyért harcoltunk nemcsak az állam és az állam közötti kapcsolatokat módosítja, hanem végleges megszilárdulása esetén módosítja az osztály harcnak és. a dolgozóknak a hatalom megszerzéséért folyó" harcának belső viszonyait is. A parlamenti ut, amelyről annyi szó e.sik, nemcsak a számok törvényének elismerését, / többség-ki s.'bbség/ jelenti, am.íyen alakul a iog a többség megszerzésére, hanem 3 demokratikus törvényesség tisztőle tbőntartását is ugy, ahogy ezt az alkotmány előírja, mind a többség, mind az ellenzék számára. Ezt világosan és tisztán meg kell mondanunk azzal az egyetlen fenntartással, hogy az erőszakét nem lehet egyoldalúan száiüzni a tör tón lemből ás hogy a ^unkás- és népi erőknek lelkileg mindig harcra készen keli állni ok azok miatt a Veszélyek miatt, ? moly ej; a kapitalizmus jelent a demokratikus élet, r demokratikus intézmények szamara."