Szigorúan Bizalmas, 1956. március-április

1956-03-27 [1074]

tj . . , „ Ig^n. ardekes figyelcn n :l kis érni a Boriak Bel­grád legjelentősebb napilapjának kommentárjain keresztül, bogj^ milyen helyesléssel fogadják jugoszláv körökben az orosz országosé menyeket^ A lapban minden nap jelennek meg cikke k, aoelyek kisse^fcted­• raíikus hangja mogott a jugoszláv kommunizmus legismertebb teor>el!lL kusaira lehet ráismerni és amelyek elisaétlik a Tito és Sztálin­iesebb értelemben véve az orosz és a jugoszláv kommunizmus közötti^^ ellentetek főbb motívumait, aalir . . n . " A 'aóvja imünista Párt láthatólag azon igyek- ^ SZIK- írna a, Borba nogy ne csak az antiuarxista és aatiszocialis­ta személyi kultuszt küszöbölje ki, hanem mindazt, ami tisztán sztálini ­nem kommunista - megmaradt Oroszországban", , . , rt Á koai::unist-3 párt XX, kongresszusa óta uj szellem uralkodik egész Oroszországban - irja a lap a ebből a szellemből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a szovjet politikának a kongresszus on, el­sősorban pedig Hruscsov által megjelölt uj irányzata feltétlenül po­zitív hatással lesz a világbékére,sőt ez nfelül a világ egész ha ­dw mozgalmának s a szocializmusok egyre fejlődő kib >ntakoz is ár a annak a szocializmusnak a fejlődésére, amelynek Sztálin lénve­*e "egyik legnyilvánvalóbb ellensége volt„ " <• « li. Moc-saggero . ai^.;o JJ up,.> v .-. Ró ma II1.19 mint Sztálin v i s el ke-de/t közvetlenül Leríja ha ljilsf ­ut'án Az II Messaggero bécsi tudősitója irja: A . T-OV jetunió " r.j irányzatának" meglepő/párhuzama talál­ható meg a legujabbkori orosz történelemben. A Sztálin halála után kialakult helyzet sok tekintett. , hasonlit ahhoz a helyzethez, amely 1924-ben állott elő Lenin halála után, Lenin utóda akkor miniszterelnöki minőségében Alekszej Rikov volt, Sztálin pedig a kommunista párt vezetője lett. Ha--. ­osan azonban Rikovot félre állitották nyilvánvalóan azért, mert helyre-^ len • mezőgazdasági és ipari politikát folytatott, Rikov közlekedés­ügyi népbiztos lett , a Fépbizt os ok Tanácsának elnöki tisztébe pedig Molotov lépett* A Szovjetunió kapcsolat-i a külfölddel megjavultak s ennek következtében az Egyesült Államok 1933-ban elismerte a szov­jet kormányt, A külföldi turi3ták3t akkoriban szivesen látták a Szov­jetunióban s a propaganda arra biztatta a szovjet munkásokat, tanul­janak a nyugatiaktol, sajátitsák el a külföldi ipar technikáját. A "hangsúlyt" a nehézipar termelésének elsőbségére helyezték ,szemben a fogyasztási cikkek t-rme'?- v ~ •• ? # el, Sztálin akkor cákepolitikát hirdetett abból a célbol f . . hogy Oroszország a figyelmét belső problémákra irányit hassa 9 Litvi­nov akkori külügyminiszt. r kimondotta a jelszót: "A béke osztd? tat ­lonl" Ezek az események ugy látszik "megismétlődnek " a : Szta- ^ linyutáni korszakban, jóllehet - mint természetes - a vezetők most má­sok. Maitnkovot,aki a miniszterelnöki székbort elfoglalta Sztálin he­lyét "leminősitették" az eLktromos erőmüvek miniszterévé,ami emlé­keztet Rikov sorsára, Rikov hoz hasonlóan Mai. nkov ot is azért mondat- I ták le miniszterelnöki tisztéről, mert belytelen mezőgazdasági és ipari politikát támogatott. A turistákat most is csel w itják a Szovjetunióba,jóllehet az ország hat lmas területeit még mindig elzárják külföldiek elől. Nyikita Hruscsov, a kommunista párt feje nemrág elismételte Sztálin­nak 1930 szeptemberében elhangzott kijelentés éti ; '3ohs sem titkoltuk, hogy a technika területén tanítványai vagyunk a néootéknek, az an­goloknak, a franciáknak, az olaszoknak és főként amerikaiaknak"?

Next

/
Thumbnails
Contents