Szigorúan Bizalmas, 1956. február-március
1956-02-06 [1072]
rükot valamiképp kiqgóiaItenl? 3 &<$rt vesztik egyre inkább hitelű- ^ ket a birui Íteletek és ezért terjed ma odáig az igazságszolgáltatással szembeni néma ellené"'iá >, 'hogy akit ma Magyar országon elitéinek, az rokonos anvro számíthat* A vasfüggöny közös "börtönében egyre kevésbe ssogyon börtönviseltnek lenni. A bíróságok utasítás 3 zerlnt Ítélkeznek* Innen a népszerűt le na ég ük. Bzért válik közömbössé ténykedésükül szemben a nép. B nem odavetett állítást mindjárt bizonyltjuk ÍJ. A kitisztogatott legfőbb ügyész jelenlegi széktertója, Szálai József vezércikkben hibáztatja a vállalatik vezetőit azért, mert kizárólag adminisztrativ sszközökkol próbálják a társadalmi tulajdont megvédeni. A szocialista törvényesség legfőbb őro mag is mondja,* hogy mik ezek rz adrainieztrrtiv ?3zközök. flos, ízek c bíróságok. A legfőbb ügy 5ÍZ érint mm az Igazságszolgáltatás utján kall mag óvni a károsodástól a társadalmi tulajdont olyan esetben, amikor - szó szerint idéssük - ki jobb jelentőségű az ügy, egyszer c*a először megtévedt dobozó a kártokoző. Az Ilyenekkel szemben fegyelmi uton kell alvállalaton, üzemen, gyáron belül eljárni. B célból a legfőbb ügyész helystteso megfelelő törvény hozását sürgeti. Mit' jelunt oz? Azt, hogy kénytelenek b-ismerni a bírái Ítélkezés csődjét. Mindon oivilizált országban alaptörvény, hogy bűncselekmény fölött'C3ak az erre alkotmányosan kijelölt sz v rv, vagyis birOaág ítélkezhet. Amikor a logfőbb ügyész olyan törvény hozását tertjE szak .égősnek, amely az :l3ő Ízben lopást ^követő munkást^nom bíróság által, hanem eáek e vállalton belül rendeli fololŐj3Ógro vonatni, akkor oz cjak két dolgot jolenthot. Vtgy azt, hogy a rosszul fizetett munkás cjolokaőnyc nem bűn, vagy pedig azt, hogy a biroi Ítéletnek ők maguk iom tulajdanitr nak semmi hatást. Beismerik, hogy a kommunista bíróság megszűnt igazságosztó fórum lenni. Bzsel persze nsm áll"tjük azt, hogy Jzalaiék valami csodálatos uj felfsdezesre bukkantak volna. A magyarországi népi demokrácia éppen csalc követi a bíráskodás népszerűtlenségének megállapítás ábm a többi 3Zovjet mintaju igazsá^3Z0lgáltr.tá3t. A szomszédos Romániában ugyanis már régebben törvény a vállalaton b ilüli bíráskodás . Römánf.a ugy látszik ez?n a toron is hat hónappal előbb szabadult f "1. Igaz, hogy rz ottani elvtársi birói tanácsok hrtájköro a független éj pártatlan bíráskodás nagyobb dicső -Jg$£o. még a vállalatnál dol-ozOk'becsülét járt' ;í, rágf.lmrzáji és testisérts;i ügyeire is kit rj ed. A bíróság rkölcsi népszorütlmsegc't t">hát rrfga a rendszer ij kereteién tudomásul vmni, Sőt ~gy lépéssel tovább is megy. LOgki sérli a népi demokratikus Igazságjzolgáltrtással szemben jelentkező ellen 5ge3 közönyt egy uj bir„ ' i, intézmény be ál*
