Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-31 [1071]

­3- ^ Rákosi, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevét ^ bitorló kommunista testülettel követelte, hogy segítsen az ipar bajain- Mit tehet a SZOT ? A SZOT nem vásárolhat uj gé­peket, nem újíthatja meg ;.• magy; r ipar elavult műszaki be­rendezéseit, nem követheti a mai Magyarországon a termelésnek azokat a módszereit, amelyek jómódúvá tették az Egyesült Ál­lamok és a többi nyugati ipari ország munkásságót. A SZOT, a kommunista SZOT Rákosiék hatalomátvétele óta az állami ki­zsákmányolás készséges eszköze lett, <a normarendezésnek ne­vezett bérleszállítások végrehajtója, a maximális kiszipolyo­zást biztositó üzemi kollektív szerződések előharcosa. Ha te­hát Rákosi a SZOTmra bízza a bajok kiküszöbölését, ez azt je­lenti, hogy Rákosi a kizsákmányolás fokozásától reméli a helyzet javulását. Rákosi a SZOT-nak adott parancsot, hogy meggyógyítsa a szovjet támogatással tönkre tett magyar ipart. Nem kétséges, miről van szó* Ujabb merénylet készül a ma­gyar ipari munkásság amúgy is rendkivül alacsony bérszintje ellen. Kiadta a jelszót, hogy fordulatra van szükség a műsza­ki fejlesztés terén, főleg olcsóbbon kell ezentúl termelni. A SZOT a jelszót, a frázist lefordítja a gazdasági cselekvés nyelvére és ujabb normarendezésnek, ujabb reálbér-csökkentés­nek gyürkőzik neki. A Rákosi-féle felszólalásnak rendeltetése lenne, hogy munkásellenes érvekkel lássa el a normarendezés propagandisztikus előkészítésével megbízott agitátorokat, párt­szonokokat. Csakhogy Rákosi némileg túllőtt a célon. Felszóla­lás inkább a párt kiküldöttei ellen szívósan védekező munkás­ság számára szolgáltat egész sor csattanós érvet. Szabad 3uróp r . Sádíe " íz Ari diá kok a b uaryatl Q gyQ­195t.jrn.30. temekén A magyar föváééa agy atoméit Is főiekolait a fo­lyó akadémiai ávb:n körülb .ki 300 kalctáziiai jzármciásu kinai, koreai, 511 ^tv indokínai diák látogatja. A kelotázsifcl egyetemi hallgatók a kormány vendegei. SzLU^A, t Íj. s ellátást és havi 900 forint öeztöndijrt kapnak, A külföldi diákok tanuláeának meg­könnyitéeére az egyetemeken külön fordító 03ztályt léte ei tett )k. Jegyzet ?ikat kőt nyelven: er.ját anyanyelvükön éo ma gyárul j oka zá­rásit ják. Az egyetemi DTSz ez~rv^z Hok kulturálie o..ztály£Í FZ- in­gyenes .szinház- 6i mozij^gy-'-at ^iaéecrbr.n a külföldi ^gyetami hailgrtók között eestják J2h, A kalatdzjiai diákak 3zámárr. az IBU32 minden hétvégen ingyenae tárj." sutazáet randiz vidéki váro­sokba 33 téli üdülőhelyekre.-A műegyetemen 70 külföldi diák számá­ra külön menzát rondoztek be, »

Next

/
Thumbnails
Contents