Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-25 [1071]

Amig alsó-Ausztria és Burgenland vidékén 25 ooo szovjet katona állomásozott, Ausztria többi részében pedig alig 5 ooo főnyi szövetséges csapat tartózkodott, a wienerneustadti szovjet parancsnokságnak valóban nem lehetett volna nehéz egyetlen lendülettel előretörni, s elfoglalni a Dolomitok átjáróit vagy fal jutni a Brenner-re. A jövőben azonban már más lesz a stratégiai kép. A 4o - 5o ooo főnyi osztrák hadérőnek csak a Duna-Mürtz vonalát, s az ezek mögött húzódó hegyvonulatot kell néhány hétig tartani és máris többet nyújt az atlanti védelem európai szakaszának, mint amennyit az osztrák semlege sséggel elvesztett észak-dél irányú összeköttetés jelentene. Ezekre a í el adatokra az osztrák dandárok bizonyosan alkalmasak, - állapit ja meg az amerikai vezérkar folyóiratának eg.,/ik tanulmánya, amely az eljövendő osztrák hadsereg nyugati jelentőségével foglalkozik. Az egyetlen feltétel : a déli szomszéd, Tito Jugoszláviájának semlegessége, kétségtelen azonban az is, hogy a tájékozatlanok előtt Belgrád semlegessége nem tűnik eg? értelműnek. A legutóbb aláirt 7o millió dolláros szoypt-jugoszláv kereskedelmi megállapodást követően a mult hét folyamán ujabb egyezmény jött létre. Mcazkva erőmütelepeket, szerszámgépeket és bányabererü ezéseket szállit Belgrádnak, Az Abessziniáből és Egyiptomból hazaérkezett Titó nemesok hitet tett a harmadikutas politika mellett, de hevesen támadta Angliát is. A felsorolt tünetek alapján azt hihetné az ember, hogy a Tito-kormény lényegesen közelebb áll Moszkvához, mint a nyugati szövetséghez. Ebben az esetben pedig az atlanti rendszer számára annyira lényeges balkáni paktum, BelgrádAnkara-Athén szövetsége - amelyet Törökország és Görögország civódása amúgy is meggyengített - felettébb ingataggá válna s megnehezítené Ausztria stratégiai helyzetét is. Melyik oldalhoz számitsák tehát Titot ? - hangzott fel a kérdés több nyugati újság vezércikkében az elmúlt hetekben. A helyes válasz az, hogy egyikhez sem, vagy mindkettőhöz, aszerint, hogy a kérdés melyik vetületét vizsgáljuk.