Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-25 [1071]

Ideje, hogy hosszú hónapok után ismét a magyar határ szomszédságában alakuló uj helyzetet vegyük szemükre. Nemcsak azért, mert ennek hatásét érzi először és leg-eleve nebben a Duna-medence, hanem azért is, mert ezek az események a hidegháború világpolitikai távlatában is érdekesek, eg> éb vonatkozásaikban pedig majdnem izgalmasak, Még az osztrák haderő felállításáról szóló párszavas bécsi parlamenti-és kormány-je- lentésről is érdemes megemlékezni. Az osztrák törvényjavaslat értelmében az általános védkötelezettség alapján álló haderő hét vegyesdandár erejű lesz. Magvát a már maglévő csendőrzászlőaljak alkotják, amelyeket - a hivatalos közlemény szerint - Ausztria a magy ar határ mentén húzódó területem helyez el. Ezek az alakulatok már megtartották első harcszerű gyakorlatukat. A kis Ausztria természetesen nem csörgeti a kardot, a felfegyverzés kérdése nem népszerű, inkább a bécsi szerződéssel szavatolt semlegességet hangsúlyozzák. Nem is sietnek, Eg? éven belül alig 3o ooo embert hivnak be. A tényekkel azonban akarva-akaratlanul számolniok kell. Ilyen tények - az osztrák kormány szerint a mag? ar határt fenyegetően lezárd katonai záróöv, valamint a magyar határőrség fegyveres határsértései. Bécsi körökben utalnak a Szombathely* Kőszeg körzetében állandóan szaporodó szovjet helyőrségekre, úgyszintén a cseh oldalon több kilométer mélységben létesített és aknákkal teleszórt senki földjére is, Osztrák illetékesek szerint az országnak fel kell ismernie, ez az a két irány, ahonnan a legnagyobb v alószinüség szerint fenyegethet a támadás Voszélye. N--m lehet kétség aziránt sem, hogy az osztrák fegyveres haderő adott esetben mindent elköv tne a támadó f eltartásira, - mondották. Ausztria kiürítésével a Szovjet egy olyan semleges ékkel gondolta az Atlanti Szövetség délkeleti szakaszát két részre szakitani, amely éket ő - a Szovjet - bármikor könnyen birtoké 1 vehet, á helyzet alakulása nem bizonyitja Moszkva rózsás elképzelését.