Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-24 [1071]

A hírmagyarázó azt fejtegette, hogy az emigráció gondolkodásának ismeretében neci lehet nagyjövőt jósolni á magyar kormány rendeletének, amely a külföldi naagyarok útleveléről szól. A magyarországi ÁVH nyilván megfeledkezett a rendelkezés otthoni hutáséról. Nem gondolt arra, hogy odahaza több mint kilenc millió magyar él a drótsövény mögött és bensőleg nom nyugodott bel: abba. hogy rendes állampolgár létére nom utazhat szabadon, nom kaphat útlevelet. Szabad országban valakitől az útlevelet megtagadni csak kivételes esetben lehet, arra gondolni sem lehat, hogy az állam megakadályozza állampolgárai kiutazásét. ±i börtönajtót nemrég kinyitották befelé. Csalogatják haza a diktatúra elől elmenekült magyarokat. Hizelgés, fenyegetés nem használt, az akció megbukott. Most jön az útlevél. Mindenki hazamehet, de egyetlen szót sem ejtenek arról, hogyan lehet elhagyni az országot. Ez az akciónak a legnagyobb hibája. Forditvo kellett volna kezdeni. Ha Magyarországon valóban olyan állapotok vannak, mint ahogy a hazacsalogatók mondják, miért nem engedik meg, hogy a menekültek rokonai kiutazhassanak és a nyugati élet megismerése után szabadon visszatérhessenek ? Igy gondolkodik az emigráns, de mit gondol az otthoni magyar,hí; azt látja, hogy a külföldi magyarok szinte kérés nélkül kapják az útlevelet. Első gondolataik közt okvetlenül felmerül, hogyan lehet elhagyni az országot. A legkézenfekvőbb, hogy a büntetlen előéletű magyar állampolgár útlevél nélkül nekivág a drótakad;.']y oknak. Életével játszik, amikor a hotárzon ; közelébe ér, még na gyobb az életveszély, amikor- szembetalálji magát a századosi, vagy őrnagyi rangban lévő rendőrkutyákkal, maga előtt látja a drótot, de nom látja a telepitett aknákét. Nyugaton a re blógyiíkosokat sem őrzik ugy, mint a magyar állampolgárokat. El lehet hagyni az országot útlevéllel is, de csak a kivételezettek, a külföldre küldött ügynökök, sportolok, művészek mehetnek igy. ök a megmondhatói, milyen tort ura előzi meg az ilyen ut a zást. Csakúgy engedik ki őket, hogy családjuk otthon marad túsznak. Jöttek külföldre még olyanok is, akiket a magyar népi demokrácia szabályosan eladott. Nehéz ezer dollárokért kiengedtek zsidókat, akik külföldön akartak letelepedni és külföldi segélyszervezetek úgyszólván megvásárolták őket. Ha jól emlékszünk, Gerő Ernő bony olito tta le ezt az emberkereskedelmet. Kiengednek olyanokat, akiknek munkaerejét már nem tudják kihasználni. Itt is az üzlet a fő szempont. Meg lehet kaparintani lakásukat, el lehet szedni minden értéküket. ^ vámvizsgálatokon különös