Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-24 [1071]

jelenetek játszódnak le. Elveszik a sálat, mert a kiutazónak . nincs kiviteli engedélye, az imakönyvet, mert pap irt sem sza­bad kivinni, üregasszonyokat meztelenre vetkőztetnek ^ hátha eldugtak harisnyájukba v alutát vagy dollárt. Érthető, hogy a Nyugat felé menő szerelvények valósággal kis értet vonatok. Egy­két ember kisért rajtuk, mindegyikre husz pribék is jut, aki sóhajtásukat is ellenőrzi. Az utlevél-rendele t elsősorban arra alkalmas, hogy ilyen gondolatokat ébresszen fel. Otthoni hatásával a rend­szer nyilVén nem számolt. A dretsövény mögött élő nép hangulata a rendszernek nem fontos. Tudja, hogy gyűlölik és a feléje áramló indulatokat próbálja lerázni magáról. Itt van tévedése. Számta­lanszor bebizonyosodott, hogy a nép ellen a nép nélkül diktatúra sem tud eredményesen korrnányózni. A nép hangulata pontosan lemér­hető a termelés eredményein. A rendszer még többet követel a néptől, de ugyanakkor még jobban kihivja a nép hangulatát. Ez az útlevél-rendelet is ilyen kihivás. Szemtelenül és ostobán f-elhiv­ja a figyelmet arra, hogy kilenc millió magyar olyan országban él, ahonnan előbb meg kell szöknie,hogy útlevelet kaphasson. Az emigráció pedig világosan látja , hogy a tálcán nyújtott útlevél nem állampolgári jogot jelent, hanem sintérhurkot, amellyel be akarják vonszolni a népi demokrácia ketrebébe. A trükk túlságosa) átlátszó és emellett páratlan u kártyacsalások -történetében. Ez az eset az, amikor a hamis játé­kos a cinkelt kártyéro, az igért útlevélre alaposan ráfizet.

Next

/
Thumbnails
Contents