Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-16 [1071]

Tanulj tinó, ökör leaz belőled. Ez a mondás fejezi ki a kommunista párt programmjút. kem változik az, nem is váltózhatik, mert nem az emberi találékonyságot, a gondolatgazdagságot tekinti a fejlődés és a boldogabb jöv ő/álapjának, hanem ellenkezőleg, gúzsba kötő rendszerrel bénitja meg minden ujito gondolat érvényesülését. A párt nem okul a négy-öt év előtti szqmoru tapasztalatokon, hanem tovább folytatja irtó hadjáratát az önálló parasztság ellen. Egyszerű családosc nap nap után életveszélyek között a határon tul keresnek menedéket az elbírhatatlan üldözés elől, a párt pedig ugyanakkor nagy sikerekről számol be, akár négy-öt évvel ezelőtt. A tavalyi jo termés,amely az ország kenyerét egy évre biztosította, lovat adott a párt alá. A párt uralma alatt' nyomorusághoz szokott magyar nép ego/sseriben azt hallotta, hogy a jó termes főként a pártrendelkezeseknek köszönhető. A Szabad Nép január másodiki száma már azt jelentette, hogy a termés nemcsak jó volt , hanem a buza 13,9 százalékkal, a rozs pedig 2,7 százalékkal többet termett tavaly, mint 1931 és 194o között. Üajnos a Szabad Nép csak százalékokban és nem métermáz. ákban jelenti a különbséget. De november 26-án a budapestirádió egyik előadója métermázsákban beszélt és elpanaszolta, hogy az elmúlt években a kenyérgabona-termés nem haladta meg a 26 millió mázsát, pedig 1955~ben több műtrágyát és több traktort használtak, mint 1938-ban. Ha-pedig megnézzük a statisztikai kimutatásban, hogy mennyi gabona termett 1938-ban, azt látjuk, hogy 26 883 ooo métermázsa buza és 8 o46 ooo métermázsa rozs termett, tehát kerek 35 millió métermázsa kenyérgabona, 9 millió métermázsával több, mint tavaly. Tehát hová lett a tavalyi jo termés, amitcor az országban máris szűken van liszt és kenyér ? Es miért nincs az országban hus és zsir ? Errea. kérdésre ugyancsak a budapesti rádió felelt január 3-án. Egy rádióhallgató vetette fel a kérdést, hogy mi az oka a sertéshús- és zsirhiánynak. A.-; előadó, mintha csak arra felelt volna, hogy nincs is hiány, mert azt állította, ho^y több sertés vam, mint a háboro/előttbármikor, de - magyarázta ~ a lakosság is megszaporodotVhéhgxiy százalékkal és megnövekedett a fogyasztók igénye, mert a esal&öok vásárlóereje most nagyobb, mint a-háboru előtt." Tehát a fogyasztás növekedett, esfejenkinti sertésmennyiség azonbcn nem növekedett meg kellően, hanfm kb a háboraolőtti színvonalon áll» Igy maeyarázta megfáz előadó

; hogy miért volt a háború előtt korlátlan mennyiségben kasba tó sertéshús és zsir és miért nem kapható most korlátolt mennyiséteben sem. Igy élelmezi a párt százalékokkal a magyar népet és százalékokkal szeretné pusztító munkájának sikerét bizonyítani. Megakaomlyozza a parasztság 1