Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-16 [1071]

szövetkezesét és állami munkátáborokba , kolhozokba kényszeríti az önálló parasztságot,ilyen százalékos tudomány alapján, akár négyöt évvel ezelőtt. Akkoriban kezembe került "A gazdag parasztok országa" cimü kis munka, amelyet Boldizsár Iván irt Dániában szerzett személyes tapasztalatai alapján. Az 1939-ben irt munkákéi, amely második kiadásban a Bnáboru után is megjelent, többször idézgettem és hasznosnak gondolom, hogy ismét közöljek néhány adatot belőle. Boldizsár azt irja, hogy Dánia az önálló kis- és kisközépporasztok szövetkezeteinek országa. A gazdálkodás önálló, de a beszerzés és értékesítés szövetkezeti alapon történik. A dán paraszt olcsón vásárol és drágán adja el. A kolhozparaszt fordítva: olcsón adja el termését az állami boltoknak és drágán vásárol tőlük. De nézzük a birtokmegoszlást Dániában. Az országban legtöbb a paraszti kézben lévő kisközép-birtok, 15 és 8o hold között. Az ország összes mezőgazdasági üzemeinek fele es. 5 és 15 hold között van a birtokok 3o százaléka, 5 holdon alul csak 14 /?/ százalék, 45o holdon felül pedig az,©ssszes birtokoknak csak egy ezreléke. Tehát nincs nagybirtok. És mi az eredmény ? I914ében a marhák száma 2 463 ooo volt, 1958-ban 3 2oo ooo, a disznók száma pedig ötmillióra emelkedett. A tehenenkinti tejhozam átlaga évente 4 8oo kilogramm - közliBo?.dizsár Iván az adatokat. UgyanaKkor a Szovjetunióban 1916-óta négymillióval csökkent a marhaállomány, az átlagos évi tejhozam pedig tehenenkint csak 1 5oo liter. A nyolc és félholdas parasztnak, ahol Boldizsár lakott, 8 tehene, 3o-4o sertése és számos baromfija volt. Volt saját villanymotor-meghajtású kis cséplőgépe és kis traktora. Melyik utat kell tehát követnie a magyar mezőgazdaságnak ? A magyar paraszt kezén - írja Boldizsár, - ismerje meg a gazdagságot, a négyszobás lakást, az uri bútort, a villanyt és a fürdőszobát, a rádiót és a traktort, akár a dánok. A szövetkezet nem politika, hanem üzleti vállalkozás. A dán szövetkezetek teljesen állami segítség nélkül alakultak. Ez volna nálunk is az eszményi, irja Boldizsár Csakhogy a kolhoz nemcsak üzleti vállalkozás, hanem elsősorban politika, mégpedig a szovjet gyarmatosítás érdekeit szolgáló politika. Ezért az üres százalékokkal való szemfényvesztés és ezért van az, hogy a kényszer tsz-ek rendszere minden, csak nem eszményi. •