Szigorúan Bizalmas, 1956. január-február

1956-01-16 [1071]

Ugy hisszük, minden magyar szülő éber qggo1 dalommal figyeli azt az ujabb rohamot, amelyet a rend ezer most a pedagógusokéilen inditott. Még nem tudjuk, mi lesz ennek eredménye, kik lesznek áldozatai, sikerül-e elsimitani azt a válságot,amelybe a rendszer a köznevelés téréi is jutott. Nem valószínű, hogy látva nyos megoldások lesznek. Az irók ügyéé en elpu /'ogtatott nagyágyuk ~ tüzénél a rendszer túlságosan megégette magát. Lehet, hogy csendesebb, de keményebb eszközökhöz nyúlnak, mert pontosan és helyesen tudják, hogy létük múlik azon, sikerül-e begyömöszölni az ifjúságot a kommunista ideológia ketrecébe. Hosszú évek óta vivják ezt a harcot a pedagógusok megnyergelése érdekében. Az eredmény eddig vajmi kevés. Fenyegetés, Ígérgetés, átnevelés itt nem segít. A pedagógus néha egy hanghordozással, vagy egy szemvillanással lerombolja mindazt, amit a pártoktatás épit. Tanítani akar és nem butítani.Nevelni szeretne és nem engedelmes tökfejeket szállítani a kommunista pártpolitika szolgálatára. Nincs szörnyűbb, mint az, ha felnőtt értelmes emberek arra kény szerülnek, hogy meggyőződésük ellenére hazugságot hirdessenek, megrontsák a fiatal lelkeket, akiknek ápolása, fejlesztése volna munkájuk célja és értelme. Még keserűbb, még nehezebb a szüle sorsa, akiben a szovjet megszállás s a kommunista uralom idején érthetően felmerül a gondolat: mi lesz a gyermekemből, szabad-e szembefordítanom a tényleg fennálló, senki sem tudja, hová fejlődő, meddig érvényes társadalmi renddel. A kérdés nem egyszerű és nem lehet nagy szavak puffogtatásával megválaszolni. A gyermeké a jöo. és a szülőnek mindenek felett álló feladata, hogy a gyermeket erre a jövőre előkészítse. A szülő gondolkodását ismerjük. Ismerik a kommunisták is. Akármit mondanak, akárhogyan hazudoznak, a valóság az, hogy erről a generációról lemondtak. Tudják, hogy felnőtt emberből ^kommunist a nem lesz. ',nnél fontosabb az uj generáció megnecveléso. Adáz, oletrenalálra menő harc folyik az iskolákban, az ifjúsági szervezetekben az üzemekben. Ennek a h rcnak egyik része a pedagógusok ellen most megindult hajsza is, de a nagy csatatár a család. Az ifjúság és vele együtt a roidszer sorsa is azon múlik, sikerül-e hatástalanítani a családi nevelést, el lehet-e szakítani egr mástól a generációkat, szembe lehet-e fordítani az apát a fiúval és az otthon védettségéből kitépett fiatalt el lehet-e vezetni a kommunizmus sivárságába. Ebben a harcbon a szülő-szerepe a legnehezebb. Jóformán alig van gyermekkel. Amikor munkájából holtfáradtan hazatér, már nem tud a gyermekkel megfelelő módon foglalkozni. A 3e gtabb családban az anyának is dolgoznia kell. Az együttlétézer apró feled-