Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 3. Templomok és kápolnák
if lyesen átvonultak a Szent Péter és Pál-templomba a koronázás után és az itt 'jj felállított trónuson - Szent István székén - ülve lovaggá ütötték az új aranysarkantyús vitézeket, és országos jelentőségű ítéleteket hoztak. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy ez milyen kitüntetést és rangot jelentett a polgárság plébániatemploma számára! A török hódító mecsetté alakította át templomunkat, ami szintén rangos voltára mutat, ugyanis Szulejmán dzsámijaként tartották nyilván. A szultán itt adott hálát Allahnak a győzelemért. Cselebi így ír a dzsámiról: „Szulejmán khán dzsámija a régi időben magas boltozatú, híres templom volt. Ennek építését, alakját, különféle hasonlíthatatlan formáit, ha a valóság szerint írnánk le, egy terjedelmes kötet lenne. Széltében-hosszában különféle vésett üvegből, csillogó drágakövekből összeállítottfényes dzsámi ez, melynek azonban kupolája nincs. Nagy, magas, téglaépítkezésű, négyszögű harang tornya van, mely jó minaret. Az óra is ezen van... Ennek a minaretnek magassága éppen 220 láb, s lépcsőkön kell felmenni. "186 Nem tudjuk hitelesen megállapítani, mennyi ebben a túlzás és mennyi a valóság. Az 1754-ben felvett Canonica Visitatio jegyzőkönyvében Esterházy Tamás prépost kupolás szerkezetűnek mondja templomunk épületét.187 Az 1761-ben felvett Canonica Visitatio jegyzőkönyve pedig meg is adja a templom méreteit. Ezek szerint a hajó hossza 12 orgia188 (24 m), szélessége 11 orgia (22 m), magassága 6 orgia (12 m) volt. Tehát a kisebb méretű templomok közé tartozott. Ne feledjük azonban el, hogy a középkorban - a nagy bazilikákat és dómokat kivéve - általában nem voltak nagy méretűek a templomok. Esterházy Tamás ilyen leírást ad a török mecsetből visszaalakított, nagyon megviselt templomunkról: „.. .az egész... beomlással fenyeget... A bolthajtásos rész egyik oldalán van a sekrestye, a másik oldalán a Szent Imre kápolna; a kórus faoszlopokon áll..., a szentély mindkét feléből) észak-dél irányban egy-egy új torony emelkedik ki, amelyek egyikében négy harang és egy lélekharang van... a templomban a főoltárral együtt öt oltár van."189 Ebből a leírásból, amely a régi Szent Péter és Pál-templom barokk kori alakjának egyetlen hiteles leírása, kétséget kizáróan kiderül, hogy a templomban a szentély és az oltár a templom nyugati oldalán állt a mai („új") tornyok alatt, tehát éppen fordítva, mint a mai székesegyházban. Középkori plébániatemplomunk csúcsíves jellegét bizonyítják azok a faragott csúcsíves ablakrészek, amelyeket a templom renoválása alkalmával, a kórussal egy magasságban, a mai tornyok nyugati falába beillesztettek, s így azok ma is láthatók. Pauer például ezt írja: „... ennek a régi templomnak kapuját, vagy inkább annak egy gát stílusú részét a katedrálisnak 1867-ben történt renoválása alkalmával a Szent István kápolnában az oltár mögött láttam".190 A fejlődés örök törvénye szerint így adta át helyét a régi, szűk és megviselt épület az új és nagy templomnak. Meg kell még jegyezni, hogy a Szent Péter 87
