Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 1. Székesfehérvár múltja
pontját Fehérvárról Visegrádra, majd fia, I. (Nagy) Lajos Budára, de a királyi J város továbbra is királyi város maradt. 1405-től a város követeket küldött az országgyűlésre; a fehérvári polgár egyenlő jogokat élvezett a nemesekkel. Itt őrizte a koronát a káptalan őrkanonokja (azelőtt a prépost volt az őre), itt zajlott továbbra is a koronázás, ide helyezték őseikhez királyaink tetemeit örök nyugovóra. Székesfehérvárnak - szent királyai örökségeképpen - a Hunyadiak alatt is szakrális jelentősége volt Európa-szerte. 1450-ben, mely szent év volt, hiába kérte a francia és a spanyol király a pápát, hogy az apostolfejedelmek római sírjának kötelező látogatása alól mentse föl híveit - (akik a szent évi búcsút akarják elnyerni) -, a pápa a fölmentést nem adta meg. Ellenben megadta a magyar híveknek azzal a feltétellel, ha Székesfehérvárra Szent István sírjához, vagy Nagyváradra Szent László sírjához elzarándokolnak.27 Miksa betörése Mátyás haláláig nem érte a várost nagyobb támadás. De alig temették el a magyarság legnépszerűbb uralkodóját, Miksa, osztrák herceg, III. Frigyes császár fia, a Mátyással 1463-ban28 kötött szerződés be nem tartására hivatkozva, - amely szerint, ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, akkor Frigyes, vagy annak fia Miksa örökli a trónt -, erős zsoldos seregével betört az országba. Ulászló Báthory Istvánt és Kinizsi Pált küldte Fehérvárra, hogy erős seregükkel megvédjék a szinte védtelen királyi várost. Kinizsi a város határában megverte Korvin Jánost, Mátyás fiát - ezt a mezőt azóta János-futásnak nevezik -, a fehérváriak azonban Kinizsi seregét nem voltak hajlandók befogadni, és pedig anyagi okból. Mindössze 550 vitézt fogadtak be. (Agyúik nem voltak.) A sors különös iróniája, hogy Miksa is pénzhiányban szenvedett, ami Európa akkori legnagyobb „gavallérjánál" nem volt éppen ritkaság. Zsoldosait tehát a szabad préda kecsegtetésével igyekezett kielégíteni, illetve ösztönözni. Igen: szabad fosztogatás, a nők és a templomok kivételével. Az ostrom eredménye az lett, hogy Miksa szinte rajtaütésszerűen vette be az ország egyik legerősebb várát. Az észak felől érkező ellenség első oszlopát ugyan a Budai kapu körül visszaverte 300 hős fehérvári diák, de a második oszlopot nem tudták feltartóztatni. Az ágyúkban szűkölködő várban, a katonáktól alig védett, polgárok közül sokan hősiesen harcoltak és elestek az egyenlőtlen harcban.29 A bazilika papjai is kemény ellenállást fejtettek ki. Különösen két mozzanatot kell kiemelnünk a tragikus végű ostromból: az egyik Kálmáncsehi Domonkos fehérvári prépostnak, Mátyás kedvelt diplomatájának
