Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
II. FEJEZET (SZARKA GÉZA) - 1. Székesfehérvár múltja
¥ Zsigmond korában Budáról Fehérvárra zarándokolt az Árpád-házi magyar szentek sírjához.24 A kegyelet központja a Boldogasszony-bazilika volt. A középkori Fehérvár A középkori Fehérvárról megbízható térképünk nincsen, sőt a bazilika hiteles rajza is hiányzik. A Bécsi Képes Krónika, amelyet valószínűleg itt városunkban írt Kálti Márk prépost, csakúgy, mint a többi egykorú kép, elnagyoltan, sematikusan ábrázolja bazilikánkat. Ortelius 1601-ből származó városrajza érdekes, de szintén nem hiteles. Bizonyos azonban a bazilika helye, építészeti struktúrája, különösen azóta, amióta romjait feltárták (1935-37). Rendelkezünk viszont egy értékes emlékkel ebből a középkori városból: a Hentel-féle Szent Anna-kápolnával, amely ma is épségben áll. Valószínűsíthető, hogy a kiváltságos prépostság a Püspök-kert északi részén25, a kancellária pedig a mai Vasvári Pál utca környékén állt. A királyi palota A királyi palota a plébániaépület helyén, vagy attól kissé délre, a Felmayerház helyén állhatott; de ezt nem Szent István építette, ez jóval később épült. Istvánnak másutt volt a székhelye. Henszlmann Imre, a nagynevű archeológus, harmadik ásatásánál, 1884-ben a Boldogasszony-bazilika tőszomszédságában, tőle közvetlen nyugatra (a mai püspöki palota előtt) egy nagyméretű, hoszszúkás, négyszög alakú torony alapjait ásta ki, majd temette be. Egyesek azt hitték, (talán maga Henszlmann is), hogy ez szerves része volt a bazilikának. Mások, így Tarczai György meggyőzően állítják, - és ezt el is fogadhatjuk -, hogy ennek az épületnek semmi köze sem volt a templomhoz, hanem a király lakótornya volt. Ebben született Szent Imre is.26 A városban külön utcájuk volt a kőfaragó és építőmester olaszoknak (Latin-város, Olasz-utca). Nevezetesebb utcái voltak még a középkorban: a fő útvonal melletti Bíró, vagy Polgár utca, a plébániánál a Szent Péter utca, Szent Erzsébet utca, majd a falakon kívül a Szent Bertalan köz, a Káptalan utca, az Ingovány utca és a Zsemlyesütő utca. Ez utóbbi a város legrégibb utcaneve. Károly Róbertig, de még részben azután is, szinte minden állami ténykedésnek középpontja Fehérvár volt. Károly Róbert tette át a kormányzás súly-44
