Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)
I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka
Dr. Simonyiné Groh Klára hegedflmüvésznő, nagysikerű önálló v. Szarka Géza székesfehérvári tanár « Arany venyige» e. történél i szinjáék&t nagy sikerrel adta elő ápr. 11-ón Tolnay Andor sztntársu’ata Székes-Erény iné Kosai Rosina férje Erényi R. Antal ének iskolájuk 20 éves jubileu SZÍNHEZ' FILM 'RütDIO Erényi Antal lene egy hét, amelyen alábbhagynil a<k bemutató láza. Mindössze Színházban' mutatták be «Az ag» című színmüvet egy alkalmi _________ keretében. A darab írója Drozcly GvözŐ, [lehetősen hangos politikai pályáját most e fe3. és egy Pályázaton vitle 'et' a? első Galamb Sándort, aki az elő továbbra is megmarad a s I oly tatja tevékenységét. A be: ják már azt is. hogy tulajdonki házbankét éles harcban álló össze és azok közé került Ga amiin it.xlárimnhni-.ii 1 ninlr.rvM Képes magazin tudósítása „Az aranyvenyige" előadásáról, a szerző fényképével ja, amely ugyancsak szélsőséges élethelyzetet mutat be. A történet főhőse egy világtalan férfi, akinek egy műtéttel talán esélye lenne a gyógyulásra. Felesége szorongva néz az operáció elé, mert ha férje látóvá válik, kiderül a titok, amit az asszony eddig nem mert bevallani: egy, még házasságuk előtti szerencsétlen öngyilkossági kísérlet okozta sebhelyet az arcán. Az események tragikus véget érnek, mire a férj megnyugtatná feleségét, s a dolgok jóra fordulnának, az asszony hirtelen elkeseredésében, s félelmében öngyilkos lesz. Ugyanaz a feszült, elkeseredett hangulat, ámításokkal teli légkör, mint a Tolókocsi című darabban. A betegség, s a lappangó titok teljesen feldúlja a bemutatott családok életét, olyan reakciókat vált ki a közvetlen hozzátartozókból, amelyek felkészületlenül érik a történet főhősét, a beteget.16 A gyógyítás, a gyógyulás lehetősége élénken foglalkoztatta a szerzőt. Részletesen nyomon követte Christian Barnard szívsebész történetét; itt a jegyzetek alapján úgy tűnik, hogy bár elsősorban az embereken való segítés szemszögéből tekint a témára, de nem tud elszakadni attól a gondolattól, hogy e segítség csak mások halála következtében realizálódhat. E ki nem küszöbölhető drámai ellentmondást látja meg ebben az orvosi kérdésben. Talán saját betegségei is okozhatták, de maga a tény, hogy sokra becsülte az emberi életet, nyilván motiválta abban, hogy élénken érdeklődjék a gyógyítás témája iránt. Több megőrzött újságcikk és jegyzet utal erre. Irathagyatékának érdekes részét teszik ki azok a vázlatok, amelyeket a 31)
