Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka

döntés nem a fontolgatás eredménye, egy pillanat váltja ki, a szánalom a | szenvedés felett. Ami látszólag hiány, ami látszólag leegyszerűsített válasz a regény végén, az tulajdonképpen - Szarka Géza szerint - „A Válasz". Túlságosan bonyolult a társadalom adta problémák szövevénye, a főhős „túl tisztességes" a megalkuváshoz, a szerző úgy döntött, hogy nem választ ki egy konkrét politikai, társadalmi utat Balogh Dénes problémájára, mégis ad egy lehetséges megoldást. A regény fő erénye nem a kérdésekre adott válaszadásban van - bár annak pozitív voltát nem lehet megkérdőjelezni - hanem a kérdések feltevésében; azok a legmeggyőzőbb részek, ahol a főszereplő nem tud egyértelműen állást foglalni. A főhőshöz hasonló karakterű emberek sosem tudnak azonosulni egyetlen csoporttal sem. A regény végén a problémák problémák maradtak, de a főszereplő már el tudja viselni sehova nem tartozását, s másként tekint az emberek tökéletlenségére.

Szarka Géza egészen sajátos írása, a nyomtatásban meg nem jelent, s leginkább a régi magyar filmek világát és fordulatait idéző A zöld vonat című regénye.11 Berlini tartózkodásának élményei bukkannak fel a történetben, amely 1930-ban játszódik. Érdekes és ellentmondásos, hogy a fordulatos, de legkevésbé sem komolyan vehető, s filmre illő jelenetek hátterében egy vésztjósló korszak áll, a harmincas évek kezdete; ráadásul a cselekmény egyik helyszíne Németország. Magyar gazdálkodók utaznak Berlinbe az úgynevezett „zöld hétre", hogy a hazai mezőgazdasági termékek megméressenek a külföld előtt is. A történet középpontjában Faddy Gedeon gazdag birtokos áll, aki díjnyertes Fülöp nevű kosával utazik. A szálak e kos eltűnése körül bonyolódnak. Faddy az értékes jószág előkerítésére egy fiatalembert alkalmaz, akinek ténykedései mulatságos kavarodáshoz és félreértésekhez vezetnek. Felbukkannak a történetben az elszegényedett rokonok, s ez jó alkalom a magyar viszonyok bemutatására, sőt egy szerelmi bonyodalom létrehozására. Ebben az amúgy sem véresen komoly történetben a magyar körülmények leírása már csak a várható happy end miatt sem tűnik túl tragikusnak. Minden anyagi nehézség ellenére a szegény rokonok élete is békebelinek és viszonylag biztosnak tűnik. Természetesen senki nem az, akinek látszik, vagy aminek kiadja magát, ez akár elgondolkodtató is lehetne, de az író célja nyilvánvalóan más, mint az Örvény írásakor, itt egy szórakoztató regény készült. Jó párbeszédek, mulatságos történet, olvasmányos írás. Egy-egy félmondatban történik ugyan utalás a pángermanizmusra, a kommunisták és a nemzetiszocialisták összecsapására, ám ezek nem kidolgozott részek, s a történetben inkább csak emlékeztetik az olvasót, hogy voltaképpen melyik korszakban, vagy melyik városban is járunk. A legtöbb Szarka-íráshoz hasonlóan itt is nagyon jól sikerültek a környezetet bemutató, hangulatot felidéző részletek: Berlin szórakozóhelyei,