Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka

Tanulságos összehasonlításhoz vezet e regény összevetése egy másik, - csak kéziratban olvasható - munkájával a Fütyül a bánya című regénnyel. A történet, amely nem a legszerencsésebb gazdasági időszakban 1931-ben játszódik - teljesen más világot mutat be. Egy szénbánya, s a köré épült település a fő helyszíne a cselekménynek, így a szereplők is más közegből kerülnek ki; ám történetvezetése, a konfliktusok, s a bonyodalom mutat néhány hasonlóságot. A főhős, aki itt is becsületes fiatalember, újító szándékkal, friss lendülettel, néhány romantikus fordulattól kísérve megörökli nagybátyja bányáját. Az örökösödést kísérő jogi herce-hurca közepette megpróbálja átvenni a cég vezetését, miközben rokonai megtámadják a végrendeletet.

Az új tulajdonos, Bokor Bence fogadtatása és ellentéte a bányaigazgatóval, az Elnémult ajkak orvos-bábaasszony konfliktusához hasonlít. A gyanútlan főhős tehát itt is később felismerhető, elemezhető összefüggések közé cseppen, amelyek csak a cselekmény előrehaladtával, több konfliktus után bomlanak ki. A jövevényt e történetben is általános bizalmatlanság fogadja. A különbség talán az, hogy valódi ellentéte nem a körülötte élő emberekkel általában, hanem az őt félrevezető csalókkal van. A fiatal tulajdonos hatalma korlátozott, ezért újításait nehezen tudja keresztülvinni. Munkásaival való emberségesebb bánásmódját is gyanakodva fogadja környezete. Maguk a dolgozók is zavarba jönnek az új típusú vezetéstől. Bence mentalitásában Jókai Berend Ivánjára emlékeztető figura; helyzetének nehézsége abból adódik, hogy tulajdonosként nem az elődjénél szokásos úr és szolga kettősségben gondolkodik, az ott dolgozókat nem szolgáinak, hanem alkalmazottainak, s emberi lényeknek tekinti. E szokatlan utat, amely ugyan racionális, az eredményre koncentráló, de a más munkáját és emberi mivoltát is tisztelő magatartás, nem tudja elfogadtatni. Nem tartozik sem az „urakhoz", sem a „szolgákhoz", intelligens, iskolázott szakember, egyben tulajdonos, ráadásul becsületes ember, aki új lehetőségeket próbál teremteni cége számára.

A regény konfliktusában, hasonlóan az Elnémult ajkakéhoz, itt is két fő ellentét van, az anyagi érdekekből származó ellentét, valamint a kétféle értékrend, kétféle stílus konfliktusa. Értékrendek ellentétének elsősorban a főhős és az olvasó érezheti a konfliktust; a történet negatív alakjai mindent a számok törvényén keresztül tekintenek, tehát számukra a probléma elsősorban anyagi természetű. E regénynek is van romantikus szála, s az események során detektívtörténetre jellemző fordulatok is bekövetkeznek. A cselszövő igazgató által elhallgatott szénkincs, akárcsak az Elnémult ajkakban a termálkincs, állnak a bonyodalmak hátterében. A regény tetőpontjaként bekövetkező bányaszerencsétlenség után hamarosan rendeződik a szereplők sorsa, szinte deus ex machinaként, kissé hihetetlenül oldódnak meg a problémák.