Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története (Székesfehérvár, 2006)

I. FEJEZET (KOVÁCS ELEONÓRA) - Szarka Géza életútja, munkássága és írói hagyatéka

hivatása szerint az orvost segítené, önálló praxist folytat ellenkező előjellel. A főhős munkája során arra törekszik, hogy meggyőzze az embereket: az életet válasszák, szakítsanak az egykével. Ez számára több mint orvosi küldetés, ő magánemberként is hisz ebben, míg a bába anyagi érdekeitől hajtva, s a lelep­lezéstől is félve ellene dolgozik. Szarka kedvenc hősei mindig hívő - valamely ügyben, eszmében, Istenben hívő -, cselekedni akaró emberek. Az egyke kérdés kapcsán egy konkrét csal­ád konfliktusait is megismerhetjük, az ő sorsuk elbeszélésével mutatja be rész­letesen a szerző az alapproblémát. A fő cselekményhez az említett mellett több kisebb történet is kapcsolódik: a bonyodalom során megjelenő, s a vidéket jel­lemző szereplők főként a gyermek-kérdéshez való viszonyulása is egy-egy ki­sebb történetet eredményez. A település összképének megteremtéséhez vál­tozatos és jellemző alakokat szerepeltet az író: a falu meghatározó tekintélyes személyiségeit, a különböző vallások papjait, a legvagyonosabb rátarti gazdát, s elkényeztetett lányát, az unatkozó csélcsap Pestre vágyó jegyzőnét, az an­gyalcsináló bábaasszonyt, a vénkisasszony házvezetőnőt, a hóbortosnak tar­tott, de szeretetreméltó öreglegényt, Dani bácsit. (Utóbbihoz hasonló szerep­lők más történetekben is felbukkannak.) Megszólaltatásuk révén az ábrázolt vidéket más-más szemszögből tudja bemutatni a szerző. Ami a regény igazi érdeme - problémafelvetésén, érvelésén túl - hogy, sikerrel mutat rá a negatív társadalmi jelenséget kiváltó okokra, a benne rejlő veszélyekre, s kísérőjelen­ségeire. Nem csupán azt a környezetet láttatja bűnösnek, ahol meggyökere­sedhetett a pusztító szokás; a háttérben ható nagyobb törvényszerűségeket is felfedi, amelyek szintén felelősek a történtekért. A politikai és gazdasági érdekek összefonódása a legalacsonyabb szinttől kezdve meglepően messzi­re mutat, s befolyásolja a történetben szereplők sorsát. Jól sikerült a haladó szellem és a tudatlanság konfliktusának bemutatása. A történet nem nélkü­lözi a szerelmi bonyodalmat - a fiatal doktor és a dúsgazdag Kató története -, valamint a fordulatos izgalmas részeket - gyilkosság gyanújába keveredik Benedek doktor -, mégis, a kötet legsikerültebb részei inkább a konfliktust bemutató, a két értékrend ütközését ábrázoló szövegek. Ki kell emelni a ter­mészetet bemutató leírásokat is, utóbbiak minden munkájában magas színvo­nalúak, erősen képszerűek. Vannak jól eltalált szereplői a regénynek, főként egy-egy mellékszereplő figurája sikerült jól, ám összességében nem a figurák megformálása a szerző erőssége, hanem annak a küzdelemnek a bemutatása, amelyet egy felvilágosult, gondolkodó ember folytat az indulatokkal és tudat­lansággal telített tömeggel szemben. A gyermek-téma, nem csupán az egyke elleni küzdelem szintjén, hanem a gyermek vállalása, a születés és nevelés állandó témája marad a szerzőnek egész munkásságán keresztül.

Next

/
Thumbnails
Contents