Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Káldor Márk - Mózessy Gergely: Adalékok Prohászka Ottokár egyetemi tamri működéséhez nem az egyetemek produkálják; hanem más forrásokból kell ezeknek a létet adó elemeknek áramlaniok. "20 Másfelől az Egyházat, annak tanítását, tradícióit érő szüntelen támadások reakciójaként visszatérő tapasztalata a civil tudomány gőgje. Ilyen vonatkozásban beszélt az „egyetemek dölyféről".21 Hangsúlyoznunk kell, eddig a világi egyetemekről szóltunk. De sajátos Prohászka gondolatfejlődése az önálló katolikus egyetemek kérdésében. 1885-ben külföldi útja során áldott állapotokat talált: „Németország az ő intelligens katholikus képviselőit már az egyetemeken neveli." - állapítja meg.22 23 24 Hazánkban más a helyzet. 1903-as nagygyűlési beszédében így fogalmaz: „A katholikus egyetemek kérdése még nem érett."12 A Modern katolicizmusban (1907) azonban védelmébe veszi az intézménytípust: „Halljuk azt gyakran, hogy a katolikus egyház s a katolikus egyetemek veszélyeztetik a tudomány s a tanárok szabadságát. Nem lelkesülök újonnan fölállítandó katolikus egyetemekért, mert más egyéb okoktól eltekintve, úgy látom, hogy a katolikus és nem-katolikus egyetemek megkülönböztetése még tágabbra szakítja az örvényt a hit s hitetlenség közt, és sok oly elem, mely részint a tanulóifjúságban, részint a tanári karban közönyös, de nem ellenséges az egyházzal szemben, azt antikatolicizmus táborába szorítatnék csak azért, mert arról az egy katolikus egyetemről lemaradt. Ami természetesen, nem annyit jelent, hogy bárki bármit állíthat s taníthat, hanem azt jelenti, hogy ésszerű szabadsága annyi van, amennyi elég, sőt sok is, a legtudományosabb hipotézisek megalapozására s a tudománynak lelkes fejlesztésére. Korlátlan szabadság sehol sincs.,r2A Nem csodálhatjuk tehát, hogy amikor 1921-ben felcsillant a remény a pécsi egyetem katolikus jellegének erősítésére egyetemi szintű teológiai kar szervezése révén, 4 püspöktársával a prímás ellenében is kiáll a terv mellett, mely végül kútba hullt.25 Kötelezettségek Prohászka pályázásának, majd egyetemi tanári kinevezésének bonyolult procedúráját és kronológiáját részletesen ismerteti Gergely Jenő. Királyi kinevezésének kelte 1904. március 4. Tisztjétől az uralkodó általi 20 Prohászka Ottokár: A tradíció elve nemzetben s egyházban. In: ÖM. 10, 33. 21 ÖM. 10, 34. 22 Prohászka Ottokár: Esztergomtól Münsterig. In: ÖM. 16,83. 23 Prohászka Ottokár: Világiak apostolkodása. In: ÖM. 13,192. 24 Prohászka Ottokár: Modern katolicizmus. Szerk. Koncz Lajos. Budapest, 1990.150. 25 Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a püspöki kar tanácskozásain. In: Prohászka Ottokár, Magyarország apostola és tanítója. Tanulmányok Prohászka eszmevilágáról. Szerk. Szabó Ferenc - Mózessy Gergely. Szeged, 2002.136-137 UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 78
