Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
S. Szabó Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása alatt, aki a kérdéses eszmék alapvetését tartalmazó tanítást, a Rerum novarumot megfogalmazta. Nem csoda hát, hogy a szociális érzékenységet máig megdöbbentő erővel képviselni tudó Prohászka, fiatalemberként életre szóló impulzusokat kapott ettől a miliőtől. Prohászka - miután ő az, aki elsőként magyarra fordítja és közreadja a nagy hatású enciklikát - annyira azonosul XIII. Leó tanításával, annyira átéli, hogy maga az alap attitűd is „átjön" a Prohászka írásokba. Nézzünk erre egy példát: XIII. Leó így ír: „Ezért Tisztelendő Testvérek, ahogy eddig hozzátok intézett körleveleinkben a téveszmék megcáfolása céljából elmondottuk a szükségeseket az államhatalomról, az emberi szabadságról, az államok alkotmányának keresztény jellegéről és más hasonló kérdésekről, hasonló okokból ugyanezt kell tennünk most is a munkások helyzetével kapcsolatban. [...] A legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok közt tengődik [...] korunk a munkásokat magukra hagyta, és védtelenül kiszolgáltatta a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának. [...] Néhány dúsgazdag ember a szegények hatalmas tömegeire rakhatta a szolgaság jármát."6 7 Ugyanezt a tartalmat Prohászka ugyancsak a tisztelendő testvérekhez címezve, a maga impulzív személyiségét és szónoki képességeit latba vetve így fejti ki négy évvel a Rerum novarum megjelenése után: „No, hát tisztelendő testvéreim, most menjenek föl a szószékre s hirdessék, hogy a szegénység Isten akarata! Mondják meg a munkás nyomorékoknak: „Isten akarta, hogy dolgozzál, a munkád bérét meg ne kapd". S én azt fogom maguknak belekiáltani a beszédjükbe: „Ti sem az evangéliumot, sem a történelmet nem értitek! Ne hamisítsátok meg Isten igéjét! Az Isten tiltja a lopást, rablást! Égbekiáltó bűn a munkások bérének visszatartása.,/y Szembetűnő a tartalmi és stiláris hasonlóság, Prohászka a maga szónoki erejével még rá is erősít az egyébként is nagyhatású enciklika tartalmára, szuggesztívebbé téve annak hatását. Hipotetikusan megfogalmazható - vagy inkább felvethető -, hogy a szociális kérdés ilyen mély átélése, a pápai enciklika hangvételének, attitűdjének átvétele nem biztos, hogy használt Prohászkának. A lehető legteljesebb mértékben azonosul XIII. Leó eszméivel; gondolatmenetei ugyanazokat a gondolati úttípusokat futják be az evangélium és a társadalmi gyakorlat között, mint az enciklikáé. A tartalmakat és az attitűdöt is átveszi - anélkül azonban, hogy mögötte lenne a pápai intézményi háttér, az egyházfő egyedülálló tekintélye. Ő ekkor egy harminchat éves sze6 Az egyház társadalmi tanítása. Szerk. Tomka Miklós - Goják János. Budapest, 1994. 29-30. 7 VASS 1948: 263. HIT ÉS ÉSZ___________________________________________________________________ 53
