Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
Szabó Ferenc: A teológus Prohászka reteténél fogva mindig indulatos nyelven beszél, s többet kíván, mint amennyit elbír; magasabbra tör s meg nem áll. [...] Ez indulatos hullámzás zavarba hozta azokat, kik az indulatot tézisekbe s a gerjedelmeket szillogizmusokba zárni akarták: kétségük támadt az iránt: mily fokú legyen a tökétes szeretet? Ez a kérdés tulajdonképpen nevetséges... Prohászka ezután megmutatja, hogy a szeretetnek számtalan változata lehet. „Szívünknek annyi redője, annyi álarca van, annyi csalóka fény játszik benne. .." Szerzőnk túlzásnak tartja a teológusok szőrszálhasogatasát (kivált a francia teológusokét). „De az igaz, a józan theológia, melynek Szent Tamásnál nagyobb képviselője nem akadt, különböztet a lényeg s az esetékek közt; különböztet a szeretetnek érzésben keltett hullámzása, a szeretetnek mint értelmes, akarati aktusnak lényege közt."21 22 23 Itt következik az érzés hullámzásának költői leírása. Ez már a Magasságok felé című kötetbe összegyűjtött költői esszékre emlékeztet. „O az az érzés, az a gyengéd, finom érzés, mely sokszor az érzékies illetésre, mint a legrezgőbb nyárfalevél a szellő langy legyintésére idegesen rázkódik, s mint nyári délben a sima tó tükre a leggyengébb lehelettől is fodrait borzasztja, érzéketlen s indulatlan marad az érzékiséget nem illető, csak az ész s a hit szemei előtt feltáruló valóságok benyomásaira..." - és még folytatódik a költői leírás, a finom pszichológiai elemzés. Végül, visszatérve Szert Tamás gondolatához: „Azért ezek az értelmes indulatok valók, ha nem is érzékiek. Lehet tehát akaratunkban indulat, mely követeli az ész szavát s átkarolja a tárgyat azon mérték szerint, melyet az ész annak értékéről felállít; átkarolja Isten úgy, ahogy ítél, hogy ez a legfőbb jó; - utálattal fordul el, mégpedig legnagyobb utálattal a bűntől, mert ez a legfőbb rossz; s mégsem bírja e fájdalmat, s e szeretetet úgy érezni, mint mikor édesanyja ölébe borul, vagy kitűnő s forrón szeretett barátjának koporsója előtt letérdel. Azért az a szeretet, s az a fájdalom mégis csak legnagyobb, mert a mi becsülésünk szerint mi az Istent legnagyobb jónak tartjuk, s leginkább átkaroljuk; s a bűnt legnagyobb rossznak ítéljük, s attól legelszántabban elfordulunk.,ra Prohászka ezután a bűnbánat/gyónás különböző mozzanatait elemzi (erősfogadás, bűnbevallás, feloldozás, elégtétel) követve a trienti zsinat tanítását. E mozzanatokat itt nem részletezzük. * * * Prohászka 1905-ben fehérvári püspök lett. Országos apostoli tevékenysége mellett egyházmegyéje kormányzásának gondja is ránehezedett. Elmélyültebb teológiai kutatásokra nem maradt ideje, de gazdag teológiai 21 ÖM. 2,89-90. 22 ÖM. 2,91. 23 ÖM. 2,91-92. HIT ÉS ÉSZ 31
