Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
HIT ÉS ÉSZ
Szabó Ferenc: A teológus Prohászka ségével és új hangjával szerte az országban ismertté lett a papság és az értelmiség körében. Kisfaludy A. Béla dogmatika-tanár - akinek 1904-ben Prohászka utódja lett az egyetemi katedrán - elismerő bírálatában többek között ezeket írja: „Felöleli [...] az egész pályatételt, de nem a szokásos iskolai keretben: a tárgyát illető irodalmat [...] ismeri és föl is használja, de nem mondatokat idéz rőf számra, hanem az adatokat és eszméket dolgozza föl; [...] nemcsak élvezetes nyelven, de oly emelkedett s egyszersmind tömött stílusban, a koncipiálás annyi önállóságával dolgozik, hogy irodalmunkban szinte meglepetés számba megy." Schütz Antal, aki a kötet bevezetőjében idézi e méltatást, hozzáfűzi: „Többet mondhatott volna. Hisz első tekintetre feltűnik e műben a szív mélységének legfinomabb mozdulásainak is szokatlan beleérzéssel való meglátása és megrajzolása, mely itt a theológiát csakugyan aszketikává, a dogmatikát lelki olvasmánnyá avatja. [...] Az iskolás vitákba is meleg életet tud önteni, és a múltat úgy támasztja föl, hogy az élet közvetlenségével szól. "n Prohászka az előszóban ezt írja: „Különösen pedig arra törekedtem, hogy a keresztény bűnbánat mint a vezeklő szellem valóságos élete domborodjék ki a történelem adataiból"}2 Ez az életszerűség nem csorbítja a mű tudományos értékét. Prohászka a spekulatív részben követi az akkori jelentős műveket, főleg a trentói zsinat dogmatikus megfogalmazásait. A penitenciatartás történetének újabb kutatásai azonban bizonyos pontokon módosították Prohászka dogmatörténeti megállapításait.11 12 13 Schütz Antal a kötet végen a jegyzetekben erre utal is. Természetes az, hogy a teológia egy évszázad alatt sokat fejlődött ezen a téren is. Az újabb eredményeket feldolgozta Alszeghy Zoltán és Maurizio Flick kézikönyve: II sacramento delta riconciliazione (Torino 1976). Ennek lényegét pedig magyarul is összefoglalta Alszeghy Zoltán A gyónás című kis könyvében (Róma 1978). A TKK-sorozatban megjelent kis kötet könyvészeti tájékoztatója elején Alszeghy ezeket írja: „Ha magyar ember magyar olvasók számára ír a gyónás teológiájával foglalkozó bő irodalomról, illő, hogy Prohászka Ottokár A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat című fiatalkori mesterművével kezdje. A munka 1894-ben jelent meg, ötödik és utolsó kiadását Schütz Antal tette közzé 1927-ben, a nagy püspök összegyűjtött munkái között. Prohászka művéből ma, nyolcvan esztendő után is sokat tanulhatunk. Tartalmilag a századforduló római teológiáját foglalja össze, de van benne valami, amit nem lehet iskolában tanulni: a gondos fogalmi elemzések élő szintézisbe illeszkednek, és a tárgyilagos stílust újra és újra áttöri a nagy szív tanú11 ÖM. 2, v-vi. 12 ÖM. 2,2. 13 ÖM. 2,281-282. 28 HIT ÉS ÉSZ
