Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)

Belon Gellért és Vass Péter kutatása

Szabó Ferenc SJ: A Prohászka-kutatás története

3) A levelek. Schütz Antal mintegy 15 ezerre becsülte Prohászka levelezését.11 E levelek kis hányada van a Prohászka-archívumban, részben rendezve. 1960-tól indult el a levelek összegyűjtése Belon Gellért és Vass Péter szorgalmazására. Példaképp említem: Belon Gellért a gyulafehérvári Batthyaneumban levő mintegy 60 Mailáth-levél másolatát megszerezte (a gyulafehérvári szeminaristák másolták le őket), de Belon szerint még kb. félszáz Mailáth-levél lappang, mert Bíró Vendel Mailáth-életrajzában több idézet van belőlük. Kutatócsoportunkból többen (Barlay O. Szabolcs, Bella Lászlóné, Tamás Erzsébet, Frenyó Zoltán, Milcsinszky Alajos, Mózessy Gergely) elkezdték feldolgozni e levelek bizonyos kategóriáit, de itt még igen sok a tennivaló, hogy lehetőleg minél több levelet összegyűjtsünk levéltárakból és esetleg magánszemélyektől.

4) A naplók: Schütz Antal rendelkezésére álltak a kéziratok, aki a 25 kötetes életműkiadásban kettőt szentelt a naplóknak Soliloquia címmel. A kiadás befejezése után a kéziratok visszakerültek Némethyhez, aki barbár csonkításokat végzett rajtuk.12 Schütz Antal jól sejtette, hogy a naplók tekintélyes része lappang valahol. Csakugyan: a Soliloquia kötetei sokhelyütt foghíjasok. Vass Péter, aki a kommunista időkben újra kezdte a kutatást, a hatalmas kéziratkötegek átvizsgálása után mintegy hat naplófüzetet talált az 1890-1918-as évekből. Valójában, amint ezt később kiderítettem, nem mind naplójegyzet a szó szoros értelmében, hanem néhány füzet az esztergomi szemináriumban tartott elmélkedések jegyzeteit tartalmazza: ezekből születtek az Elmélkedések az Evangéliumról kötetei. De nagyon jelentősek a Shvoy-hagyatékból előkerült 1904-1919 közötti naplójegyzetek, minthogy a püspök kiérett szemléletét, a modernizmus által felvetett problémákra való reflexióit tartalmazzák. Igazában a püspök 1910-es székfoglalója, Az intellektualizmus túlhajtásai megszületését kísérhetjük nyomon.

Vass Péter az antológia tervezett előszavában joggal emelte ki a Shvoyhagyatékból előkerült naplójegyzetek jelentőségét. A nagy püspök színeit egy prizma megtörésében mutatja be: „a gondolkodót, az írót, az adorálót, a misztikust, a csillogó-villogó szellemet, a magyar sorssal birkózó éleslátót ilyen

u SCHÜTZ 1929:133.

12 Állítólag Prohászka felhatalmazására az általa nyilvánosság elé nem való részeket kivagdalta, aszerint, hogy az egyházi cenzúra, vagy előbb a jobboldali, majd a baloldali politikai helyzet támasztott benne félelmet. A kivágott naplótöredékeket részben maga Némethy, részben pedig az őt ápoló szociális-missziósnővér (Szerényi Angela) kezdte elégetni. A megmaradt kb. egyharmadnyi részt Belon Gellértnek sikerült megmentenie a haldokló nővér kezéből, akit Némethy esküvel kötelezett e barbár művelet elvégzésére. E részeket Belon püspök nagy nehézségek árán visszaillesztette eredeti helyükre.

17