Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Markő Csaba: Prohászka politikai és közéleti szerepvállalása 1920 és 1922 között A fentiekben leírtak, és a Horthy-rendszer eme sajátossága is talán azért alakulhatott ki Magyarországon, mert a dualizmus korában jellemző konzervatív-liberális, Tisza István-féle rendszer nem volt már rekonstruálható, továbbá kudarcot vallott a Károlyi-féle polgári demokrácia, amely aztán a bolsevik diktatúrába torkollott. Ezek után igazán csak két eszme, két érték maradt kompatibilis és vállalható: az egyik a kereszténység, a másik pedig a nemzeti gondolat: az önálló magyar nemzetállam kialakításának és megerősítésének az eszméje. Összevetve tehát így alakult ki a keresztény és nemzeti Magyarország megteremtésének a gondolata.3 Az, hogy ebből mi valósult meg a későbbiekben és milyenre sikeredett ez a keresztény nemzeti Magyarország, már más kérdés. Prohászka Ottokár ezt még nem láthatta, de reménykedett abban, hogy végre megvalósulhat a keresztényi alapelvek mentén szerveződő, igazságosabb és jobb világ, amelyért egész életében fáradhatatlanul küzdött. Prohászka és a „keresztény kurzus" Prohászka már korábban is kapott felkéréseket, hogy álljon a keresztény szervezkedés élére és vállalja egy esetleges új keresztény párt vezetését. Tanúsítja ezt Bangha Béla páter 1918. december 8.-án írt levele Prohászkának, melyben kifejti, hogy Prohászka nélkül nem lehetséges egy hatékony keresztény szerveződés. Bangha felvázolja a kilátástalan helyzetet, és közli, hogy a jelenlegi keresztény pártokhoz senki nem hajlandó csatlakozni, majd előáll kérésével, hogy Prohászka álljon a mozgalom élére.4 Prohászka ekkor még nem vállalja a politikai vezérszerepet, de augusztus 6-a után már egyre aktívabban vesz részt a közéletben. Gyakori, politikai gyűléseken elmondott beszédei mind arrafelé mutatnak, hogy újult erővel beleveti magát a politikába, egy korszerű, szociálisan érzékeny keresztény párt megteremtése végett. Úgy gondolta, végre külső kereteiben is megvalósulhat az, amiért egész életében küzdött, belevinni a keresztény magatartást a társadalmi, gazdasági és politikai életbe. Megvalósulhatott volna a prohászkai hungarizmus, ami nem jelentett mást, mint a keresztény népet kapcsolatba hozni földjével, munkást a munkaadójával és a szociális földbirtokreform révén megteremteni a haza szeretetének alapjait, a keresztény Magyarország kibontakozásának lehetőségét. 3 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár közéleti működése. In: Prohászka ébresztése 1. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996.177-204. 4 Lásd Tengely Adrienn vonatkozó írását kötetünkben - [Szerk.] UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
