Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK
Tengely Adrienn: Prohászka és az Őszirózsás Forradalom A kudarc ellenére Prohászkát továbbra is komolyan foglalkoztatta az aránytalan birtokmegoszlás kérdése. 1918 őszén A Cél című folyóiratban szintén egy jó földreform szükségességét hangoztatta, mely a kisbirtokokat szaporítaná és erősítené.32 A forradalom kitörésének előestéjén pedig leginkább a Hadik-kormány agrárprogramja érdekelte, és „megnyugvással vette tudomásul, hogy erős akarat él egy mérsékelt földbirtokreform azonnali megvalósítására"P Prohászka november legelején, a forradalomra reagáló, fentebb ismertetett körlevelében ismét szólt a kérdésről és leszögezte, hogy küzdeni kell a jobb birtokpolitikáért, és azért, hogy ez tartós legyen, vagyis úgy kell a földet a gazdák kezébe juttatni, hogy az az övék is maradjon.34 Részletes elképzelését az Alkotmány november 27-i számában tette közzé. Ebben kifejtette, hogy az a legfőbb, hogy a föld észszerűen, az egész köz érdekének megfelelően kerüljön kiosztásra, ezért azt olyan gazdasági körülmények között kell átadni és olyanoknak, akik azt tökéletesen megművelik, hogy a termelés belterjes legyen a többlettermelés céljából. Ezért a földet véleménye szerint igenis magántulajdonban kell adni - elképzelése már módosult 1916 óta az idők változásával, akkor még örökbérletről beszélt -, a parasztság is így kívánja, de a földértéket megfelelő adóval kell terhelni az állam javára. Azonban hasonlóan 1916-os elméletéhez leszögezi, hogy a nagybirtokot nem szabad teljesen kiiktatni - bár nem beszél ezek meghagyandó méretéről -, csak kellő korlátok közé kell szorítani, mert ha teljesen megszűntetik, óriási hiány fog keletkezni a termelésben, mivel ez arányaiban jóval többet termel, mint a kisbirtok, így a városok ellátása kerülne bajba. De az egész kérdésben a legfontosabbnak az egyéni elbírálást tartotta: „a földet nem fogalmak, nem elméletek, hanem dűlők szerint kell felosztani!" Felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy a jogosultak között nem szabad elfelejtkezni az Amerikába kivándoroltakról sem, akik kint azért dolgoznak éjt nappallá téve, hogy itthon földet vehessenek.35 AZ ISKOLAI VALLÁSOKTATÁS KÉRDÉSE Különösen fontos Prohászka 1918-as tevékenysége kapcsán bemutatnunk a vallásoktatás problémájára adott válaszát, amelyből Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter 1919. elején politikai kérdést csinált. A vallás-32 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár. „A napbaöltözött ember". Budapest, 1994.167 33 BALOGH 1998:110-126. 34 Alkotmány 1918. november 6. 9. 35 Alkotmány 1918. november 27. 7 ____________________________________________________________UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK 106
