Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár – püspök az emberért (Székesfehérvár, 2006)

UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK

Tengely Adrienn: Prohászka és az Őszirózsás Forradalom

Ezt vonatkoztatta az egyházi birtokokra is, csak az állami és községi földeket akarta mentesíteni a kiosztás alól. A reformot megváltás útján kívánta végrehajtani.27 Nyilvánvaló, hogy ez az óriási birtokokkal rendelkező katolikus egyházat rendkívüli mértékben érintette: a Földművelésügyi Minisztérium 1895. évi kimutatása szerint a római katolikus érsekségek és püspökségek összesen 716 395 kát. holdat, a római katolikus káptalanok 496 301 kát. holdat, a római katolikus apátságok, prépostságok és szerzetes rendek 283 693 kát. holdat, az Erdélyi Római Katolikus Státus 19 860 kát. holdat, a görög katolikus érsekségek és püspökségek 154 158 kát. holdat, a görög katolikus káptalanok 4565 kát. holdat, a görög katolikus szerzetesrend pedig 2960 kát. holdat birtokolt. Tehát összesen 1 677 932 kát. holdnyi terület volt a katolikus egyház birtokában, az ország összterületének 4,8%-a!28

Prohászka fiatal kora óta élénken érdeklődött az agrárkérdések iránt, már 1898-ban az egyházi birtokok „tarthatatlan és egészségtelen" viszonyainak rendezését sürgette.291916-ban Malcomes Gyula elképzelését felkarolva be is nyújtott egy indítványt a Magyar Gazdaszövetség évi közgyűlésén, mely szerint a kötött birtokok - és ezen belül az egyháziak is - szántóföldi területének 10 000 holdon felüli részét örök haszonbérletként a háború rokkantainak, özvegyeinek és árváinak kellene kiosztani. Prohászka javaslata egyrészt szociális indíttatású volt, a humanizmus vezette, de ugyanakkor nemzetmentő akciónak is szánta. Elképzelése középúton haladt, egyáltalán nem akarta a teljes nagybirtokrendszert megszűntetni, de szerinte a mamut hitbizományoknak véget kell vetni: „a latifundiumok igazán megértek a megosztásra már nálunk is" - írja naplójában.30 Javaslatát azonban - mások mellett - egyes főpásztortársai részéről is éles kritika érte. Végül, amikor már Rómában is támadták Prohászkát, mint „földosztó szocialistát", visszavonult a nyilvános propagandától, azzal Czettler Jenő barátját bízta meg, a háttérből adva neki támogatást. Néhány hónap múlva el is készült a részletes tervezet, amely azonban „a kormány elé került, egyszersmind a papírkosárba".31

27 Az 1918-as földreformról bővebben: HAJDÚ 1968.: 380-388.; JUHÁSZ NAGY 1945.: 392-395, 462-469; BATTHYÁNY i.m. II. 55-56.; Szemere Vera: Az agrárkérdés 1918-1919-ben. Budapest, 1963.; Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája. Budapest, 1966.

28 Balogh Margit: Örökbérlet vagy verkli? In: Prohászka ébresztése II. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998.116.

29 Muzslay István: Magyar katolikus szociális mozgalmak a 20. században. In: Távlatok 1999/3. 365-366.

30 Naplójegyzetek 1, 393. - 1916. április 25.

31 BALOGH 1998:110-126.

UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK_______________________________________________!_____________